Horthy Miklós 1944 őszén sikertelenül próbált kiugrani a világháborúból, ez a cikk az előzmények mellett az okokat fogja felsorolni, hogy miért nem sikerült mindez.
(Horthy Miklós Magyarország kormányzója volt 1920 és 1944 között)
Magyarország 1941. június 27-én lépett be a németek oldalán a második világháború küzdelmeibe főként azért, mert a németbarát vezérkar úgy gondolta, hogy német segítséggel tudja hazánk az 1000 éves határokat elérni és további területeket szerezni. Hadbalépést nem ellenezte, de igazán nem is támogatta a kormányzó, de Horthy Miklós ellenfelének tartotta a Szovjetuniót és a bolsevizmust, így sok választásunk nem maradt és megindultak a magyar egységek a Szovjetunióba. Azonban 1941 végére kiderült, hogy az addig hibátlanul működő német hadigépezet nem legyőzhetetlen, így egyfajta állóháború alakult ki az orosz földön nagyjából a Leningrád-Moszkva-Sztálingrád vonal mentén és 1942-43 folyamán a magyar részvételre is számítottak a németek.
(A keleti front helyzete 1941-42 fordulóján)
Wilhelm Keitel német vezértábornagy, vezérkari főnök 1942 januárjában alkudta le a magyar háborús részvételt egy 9 hadosztályos alakulatról, amely a későbbi második magyar hadsereg lett, amelynek fő feladata lett volna a Don-folyó melletti tengelyhatalmi állások védelme, de ez nem következett be, sőt egy óriási méretű vereség lett belőle, ugye ezt nevezzük Doni-katasztrófa néven, amely 1943. január 11. és 13.-a között következett be és ennek a vereségnek lesz az köszönhető, hogy a Kállay Miklós vezette kormány béketárgyalásokba kezd az angolszászokkal és született is egy előzetes megállapodás miszerint a németekkel csak akkor fordulunk szembe, ha a szövetséges csapatok elérik a magyar határokat! A németek azonban tudtak a béketárgyalási folyamatokról és ennek lett az a következménye, hogy 1944 márciusában a németek megszállják Magyarországot és kineveznek egy német bábkormányt, de a kormányzót a pozíciójában hagyják és ekkor indul meg a zsidók tömeges deportálása is.
(Wilhelm Keitel német vezértábornagy, vezérkari főnök)
(Magyar munkaszolgálatosok menetelése a Doni-katasztrófa után)
(Magyarország német megszállásának hadművelete)
A front időközben a magyar határok közelébe ér 1944 nyár végére és augusztus 23-án a románok sikeres kiugrási kísérletet hajtanak végre és átállnak a szovjetek oldalára, ennek lesz a következménye, hogy Horthy lemondatja a német bábkormányt és bizalmi emberét nevezi ki, leállította a zsidók deportálását és békét keres a Szovjetunió irányába és 1944 októberében alá is írják a békeegyezményt.
Csakhogy a fegyverszüneti tárgyalásokról a németek már jó előre tudtak és Edmund Veesenmayer a németek magyarországi helytartója már október elején jelezte Szálasi Ferencnek a nyilasok vezetőjének, hogy készüljön, mert Hitler őt szemelte ki a politikai vezetés élére. Időközben, hogy sarokba szorítsák a kormányzót egy német SS-különítmény Otto Skorzeny vezetésével elrabolta Horthy még életben lévő kisebbik fiát és a következő napokban az ő életével zsarolják a kormányzó. Horthy tudta, hogy itt az idő cselekedni és október 15-én a déli órákban beolvasta a rádióban azt a kiáltványát, amelyet egyébként csak 6 nappal később kívánt elmondani a népnek.
(ifj. Horthy Miklós az elrabolt fiú)
(A kormányzó október 15-i kiáltványának szöveges leirata)
A németek a beszéd hallatán azonnal cselekedtek elfoglalták a fontosabb kormányzati épületeket és stratégiai pontokat a kormányzó a hozzá hű testőrségével a királyi várba szorult vissza és a németek jelezték neki, hogy a további ellenállás értelmetlen, így a kormányzó fogadta Szálasit, akit ő személy szerint megvetett és német zsarolásra október 16-án aláírta saját fürdőszobájában a lemondó nyilatkozatát, valamint kinevezte Szálasit Magyarország nemzetvezetőjévé!
(Szálasi Ferenc a nyilas párt vezetője, 1944 és 1945 között hazánk nemzetvezetője volt)
Tehát több körülmény is közrejátszott abban, hogy a kiugrási kísérlet elbukott: 1. a németek mindenről időben tudomást szereztek és feltudtak készülni a válaszcsapásra, 2. a kormány és maga a kormányzó nagyon sokáig maradt tétlen és amikor cselekedtek az már túl késő volt, ilyen volt például a szovjetekkel kötött előzetes béke is, 3. a németek nagyon okosan magyar kollaboránsokkal, tehát németekkel együttműködő emberekkel buktatták meg Horthyt és a rendszerét, 4. Horthy október 15-i kiáltványában nem adott egyértelmű parancsokat, így nem lehetett tudni, hogy mit kellene tenni ebben a helyzetben, 5. Még 1944-ben is nagyon sok támogatója volt a németeknek Magyarországon különösen a kormányban és a hadseregben, így ők természetesen nem fordítottak hátat a németeknek, ami viszont gátolta az egységes fellépést velük szemben!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Magyarország története (televíziós sorozat). 37. rész. Magyarország a második világháborúban. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=EajREwD5z0E&t=1245s (2022. 09. 09.)
- Magyarország története (televíziós sorozat). 38. rész. Megszállás, felszabadulás, megszállás. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=5cUQqkD_XlE&t=388s (2022. 09. 09.)
