(A televízió nézés egy közösségi program volt a család, a rokonság, a barátok és a szomszédság körében az 1960-as, 70-es években, forrás: NKP)
1957. május 1-jén kezdte meg sugárzását a Magyar Televízió (MTV) először még csak egy csatornával (MTV1), majd 1973-tól kezdve már a televízió második műsora az MTV2 is működött.
(A Magyar Televízió első logója, forrás: Wikipédia)
A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé. Azonban kezdetben egy-egy utcában vagy panellakásban csak kevesek engedhették meg maguknak, hogy televíziót vásároljanak, így a tévénézés kezdetben egy közösségi program volt a család, a rokonság, a barátok és a szomszédság között, akik egymás lakásaiban közösen nézték a televíziót, majd az 1970-es évektől, amikor már egyre inkább elterjedt majd már szinte minden háztartás rendelkezett televízióval, így egyre inkább csak családi program lett belőle sem, mint inkább közösségi program.
(Közös tévénézés a balassagyarmati Izraelita Szeretetotthonban 1960-ban, forrás: Fortepan)
A második világháborút követően az Új Gazdasági Mechanizmus (1968-1972) reformjai adták a legnagyobb lökést a magyar reklám fejlődésének. Ennek köszönhetően készültek el az első színvonalas kereskedelmi célú plakátok és reklámfilmek. Ehhez viszont létre kellett hozni, azokat a szakmai szervezeteket, amelyek a reklámokat készítették és hirdették őket. Létrejött a szocialista Magyarország legnagyobb állami reklámügynöksége a Magyar Hirdető röviden a Mahir. A nyolcvanas évek közepén a cégek nyolcvan százalékának reklámtevékenységéért a Mahir felelt.
(A Mahir logója, forrás: Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő)
A Mafilm Propaganda-Stúdiója a hetvenes évek második felétől a magyar reklámfilmstúdiók elitjének számított. Ez a stúdió dolgozott a korszak legikonikusabb reklámfilmjein.
(A Mafilm, ma a Nemzeti Filmintézet stúdiója Budapesten, a Róna utcában, forrás: MTVA Archívum)
Magyar Rádió és Televízió Kereskedelmi Irodája más néven a Keriroda a Kádár-korszak legnagyobb reklámfilmgyárának számított, ami az MTV büdzséjének jelentős részét biztosította. A legtöbb televíziós reklám itt készült.
Az alábbiakban pedig a Kádár-korszak legérdekesebb, leghíresebb reklámfilmjei fognak következni. Az általam felállított sorrend szubjektív, nem az alapján történt a sorrend felállítás, hogy egy bizonyos reklám a legismertebb, a legjobban elkészített vagy éppen a legviccesebb, így a 21. századból figyelve, hanem teljesen egyéni szempontok alapján.
1. City Grill reklám 1987-ből
A City Grill Magyarország korai McDonalds-a volt 1984-ben nyitott meg az első étterem Budapesten, ahol összesen 7, vidéken Kazincbarcikán, Kaposvárott és Sopronban is találhattunk City Grillt. Az egész étterem a Meki felépítését és működését másolta, de igyekeztek a magyar igényekhez igazítani az ételkínálatot, így jelent meg a hamburgerben a csalamádé, és emiatt készült buciból, és így került a választékba a rétes és a panírozott palacsinta is.
2. Takarékszövetkezet reklám 1988-ből
Útba esik jövet, menet a Takarékszövetkezet, hangzott a jól ismert mondat. Az első takarékszövetkezetek 1956-ot követően alakultak meg és az 1970-es évekre terjedtek el országszerte. Alapvetően banki szolgáltatás volt a fő profiljuk, főként hitel és kölcsönfelvételekkel, megtakarításokkal foglalkoztak. 1989-től Takarékbankként, majd az idéntől a Magyar Bankholding részeként működik tovább.
3. Traubisoda reklám az 1970-es évekből
A Traubisoda (becenevén Traubi) Magyarországon 1971 óta – kis kihagyással – gyártott üdítőital, amelyet a sajtóban „az első korszerű magyar üdítőként” emlegetnek. A mustsűrítményből készült szőlőízű üdítőitalokat Magyarországon, Ausztriában és Horvátországban forgalmazzák. A Traubisoda reklámfilmet Sas István rendezte és Rusznák Iván volt a zeneszerzője, a mai napig fennmaradt, amit a videóban is meglehet tekinteni.
4. Skála-Coop reklám 1979-ből
A Skála-Coop (köznapi nevén Skála) eredetileg szövetkezeti tulajdonban álló közös vállalat volt, a magyar kiskereskedelem jelentős, legendás szereplője. A Skála évtizedeken át egyet jelentett a széles választékkal és a jó minőséggel. Mint jelenség az egész magyar kiskereskedelem irányát meghatározta. Fénykorában szinte minden nagyobb városban jelen volt. Képi reklámfigurája, a Skála Kópé volt. A Skála Kópé „Bemegyek, kijövök / De milyen jól kijövök / Ha bemegyek” szövegű reklámdala, az első hazai animációs reklámfilmhez fűződik. A reklámot rendezte Sas István, zenéjét írta Rusznák Iván.
5. ÁB-Casco reklám 1989-ből
Az ÁB-Casco (Állami Biztosító) 1949-ben alakult általános biztosítótársaság volt. 1986-ban belőle válik ki a Hungária Biztosító (ma: Allianz Hungária), majd az 1990-es években az ÁB-ból jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.
6. Négercsók reklám az 1980-as évekből
Magyarországon a Négercsókot 1980-ban kezdte el gyártani az abonyi Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet (ma Abonett Kft.). A termék bevezetésekor a négerhab nevet is felvetették, de végül a négercsóknál maradtak. Ostyalapra helyezett tojáshab, csokoládéval borítva, mely Magyarországon hat darabos kiszerelésben volt kapható, átlátszó műanyag csomagolásban; vanília, citrom, kókusz, eper, banán és málna ízesítésben.
7. Videoton reklám az 1980-as évekből
A Videoton 1955-1991 között állami tulajdonban lévő vállalat, amely szórakoztatóelektronikai, informatikai, védelmi elektronikai (hadi) termékeket fejlesztett, gyártott és értékesített, 1981-től VIDEOTON Elektronikai Vállalat néven. A székhelye Székesfehérvár volt és mind a mai napig az is. Tulajdonosa az a Széles Gábor, aki ma a 9. leggazdagabb magyar hazánkban és a közéletben a jobboldalhoz áll közel.
8. Compack müzli reklám az 1980-as évekből
A reklám készítői valószínűleg jól mérték föl, hogy egy terméket a legjobban gyönyörű, bikinis hölgyekkel lehet reklámozni, eladni. Ilyen volt a Compack müzli is, amely egy nagyon népszerű müzlifajta volt az 1980-as években és később is egy meghatározó és közkedvelt élelmiszer lesz hazánkban.
9. Márka üdítő reklám az 1980-as évekből
A Márka az egyik legrégebbi magyar üdítő, igazi magyar szabadalom, már 45 éve gyártják.
10. Tisza cipő reklám az 1970-es évekből
A Tisza Cipő 1942-ben kezdte meg működését Martfűn. 1971-ben vezették be a gyár cipőmárkáját, a Tisza márkanevet. Ezt követően kezdték készíteni azokat a cipőket, melyek sok fiatal kedvenc viseletévé váltak. Az 1970-es évek elején új modellek jelent meg, amik közül több a mai „old school” stílusú cipők elődje volt. A gyár legrégebbi termékei a gumitalpú – vulkanizált eljárással készült – tornacipők voltak, amelyeket számos színben szállítottak az üzletekbe. A tornacipők választéka jelentősen bővült, a hagyományos félcipők mellett megjelentek a magasszárúak is. Készítettek még különleges, bizonyos sportágakhoz szükséges vászon-, illetve bőrcipőket is.
11. Centrum Áruház reklám 1981-ből
A Centrum Áruházak Magyarország egyik legnagyobb áruházlánca volt az államszocialista időkben. Legismertebb fővárosi tagjaik közé sorolható a Blaha Lujza téren a Corvin Áruház, illetve az Andrássy úton a Divatcsarnok, de az 1960-as években sorra épültek vidéken is a Centrum égisze alá tartozó áruházak.
12. Sárvári termálkristály
A sárvári gyógyvíz gyógyászati célú felhasználása jellemző. A mélyebbről jövő, 83 Celsius-fokos gyógyvízből, lepárlás útján állították elő a Sárvári Termálkristályt. Ezt elsősorban otthoni felhasználásra ajánlották, fürdősóként alkalmazva. A Sárvári Termálkristályt ma már nem gyártják.
13. Csókolom! Ági van?
Az államigazdaságok által készített különböző ízesítésű gyümölcslevek és szörpök akkoriban elég népszerűnek számítottak és ilyen volt az Ági szörp is, amely mind a mai napig kapható.
14. Libero reklám az 1980-as évekből
A Nyugat már kopogtatott az ajtón a Libero termékekkel az 1980-as években.
15. Müszi reklám 1982-ből
A Müszi a Mezőgazdasági Üzemszervezési Számítástechnikai és Informatikai Rt. nevéből megalkotott suta mozaikszó, amelyből egy legendás reklám született az 1980-as évek elején és híressé tette a reklám szereplőjét, Bazsó Csongort.
16. Fabulon reklám
A Fabulon egy kozmetikai termékcsalád védjegyzett neve hazánkban. A kozmetikai termékcsaládot a Kőbányai Gyógyszerárugyár fejlesztette ki az 1970-es évek elején a gyógyszergyártásban szerzett tapasztalatai alapján. A termékcsalád arckrémet, testápolókat, napozó szereket, tini- és babaápolási kozmetikumokat foglalt magában. Reklámfilmjei, a „gyere bátran nézz csak a szemembe”, a „ha bárhol bármit kenni kell” vagy a Neoton Família Tini dal című száma akkoriban egy egész ország kedvencei voltak, a „Fabulon a bőre őre, Ezt használja nyakra, főre!” szlogen pedig máig ismert. (A reklámfilmek többségét Sas István rendezte, Rusznák Iván volt a zeneszerzője).
17. Derby reklám
A Derby a hagyományos borotválkozás terméke volt a szocializmusban, amelyet a Caola cég gyártott.
18. S-modell
Az S-Modell a szocializmus egyik divatmárkája volt. A 80-as években a ruházati termékek hazai piacán nem volt divatos nyugati importárú. Ekkor alakult meg az S-Modell üzlethálózat a Skála-Coop érdekeltségeként azzal a céllal, hogy drága nyugati importtermékkel lássa el a hazai vásárlóközönséget.
19. Vasedény reklám (2:02-től 2:32-ig)
A Vasedény boltok Magyarországon tulajdonképpen a mai értelemben vett háztartási boltoknak volt megfeleltethető, ahol minden kapható, amit ellehet képzelni egy háztartásban.
20. Leó jégkrém
A szocializmus évtizedeinek tervgazdasága majdnem kivégezte a fagylaltárusítást, és az 1970-es évek végére már katasztrofálissá vált a helyzet ennek a hideg finomságnak a piacán. 1975-ben a „Télen-nyáron csakis Leo!" szlogennel érkezett meg a megváltó, a Leo jégkrém, és megkezdődött több évtizedes sikerszériája.
Érdekes tehát felidézni ezeket a reklámokat az 1970-es, 1980-as évekből, amelyek az akkor már élők számára nosztalgiát, míg nekünk fiatalabbaknak a történelmet is jelentheti akár. Lehet, hogy ezek a reklámok ma már nem állnák meg a helyét, de véleményem szerint sok mai reklám helyett inkább ezek közül többet is le lehetne adni ma a televízióban!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- A magyar reklám a 70-es, 80-as években. Kreatív Online. https://kreativ.hu/cikk/a-magyar-reklam-a-70-es-80-as-evekben (2023. 12. 08.)
- A 20 db reklám: Youtube (A linkek a videónál elérhetőek!)
