Mert így KEREK a világ!

Az (eddig) egyetlen előkerült MUK feliratú röplap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikai rendőrség által 1956 és 1973 között összegyűjtött röplapokat, gúnyverseket és falfirkákat tartalmazó albumban található. Szepesi Gyuláról, az állítólagos készítőről semmilyen közelebbi adattal nem rendelkezünk, forrás: ÁBTL 4.1. A-2021 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált röplapok)

Márciusban újra kezdjük, azaz MUK! 1957. március 15-én az egykori felkelők kívántak revansot venni a hatalmon az őszi események eltiprása miatt. Az alábbi cikk az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő "ellenforradalmi szervezkedést" fogja bemutatni, amely talán nem is az ellenállók terve volt?

A felkelő csoportok felszámolásával a fegyvertelen ellenállás jelentette a küzdelem folytatását. Ez leginkább a munkástanácsok irányította sztrájkban, a különböző ellenálló csoportok által terjesztett röplapokban és illegális újságokban, illetve néma- és nőtüntetésekben valósult meg. 1956 végén már megjelentek a "Márciusban újra kezdjük!" felszólítás szavai (és kezdőbetűi) a házak falain, röplapokon és plakátokon. 

Felkelésre talán még az ellenállók sem számítottak, hisz az általuk készített és terjesztett röplapok szövegei szerint március 15-én ismét néma tüntetéssel illetve később sztrájkkal tiltakoztak volna a Kádár-kormány politikája és a forradalom leverése ellen.

Egy ilyen röplap értelmében március 15-én 9 órától délután 2 óráig mindenki a főútvonalakon tartózkodjon, majd 3 és 4 óra között senki se legyen az utcán, 16-án reggeltől figyelmeztető, április 1-től pedig általános sztrájk legyen. Április 4-én pedig reggel 9 és délután 2 óra között ne legyen senki az utcákon, így tiltakozva a Kádár-kormány politikája és a forradalom leverése ellen.

(Korabeli röpirat 1957-ből, forrás: Napi Történelmi Forrás)

(MUK-os röpirat, forrás: Napit Történelmi Forrás)

A röplapokon az általános jelszavak mellett a humor és a gúny is megjelent, mint például az alábbi szövegekben:

"Politikai apróhirdetések: Keresünk megbízható, minden szolgálatra alkalmas miniszterelnököt. Feltételek: büntetlen előélet, jellem nem szükséges.

Elvesztettem a nemzet bizalmát, a megtaláló értékes jutalomban részesül. Kaphat néhány kilőtt tankot. Kádár János miniszterelnök. Cím: 2745-ös oldalszámú szovjet tank. Olajtartály."

(Tussal készített röplapok 1956 decemberéből, forrás: Napi Történelmi Forrás)

A MUK fenyegetése a forradalom fegyveres leverését követően, a szovjet csapatok jelenléte mellett természetesen nem volt jelentős, bár bizonyos források szerint, voltak olyan csoportok – mint például a mecseki láthatatlanok maradéka – akik március 15-ére készülve valóban felvették egymással a kapcsolatot és arra készültek, hogy elrejtett fegyvereiket újra elővegyék.

Ugyanakkor a Kádár-féle vezetés ezeket a röpcédulázásokat, falfestéseket, és az úgynevezett „ellenforradalmi” szervezkedéseket a saját céljaira kívánta felhasználni, a megtorlás, az elnyomás fokozására, annak propaganda eszközként való alkalmazására, ezáltal saját rendszerének erősítésére, stabilizálására. Ennek megfelelően a hatalom szította is az egyébként öngerjesztő folyamatot és mintegy „alátett” ennek a sajátos – a Kádár-rezsim és a társadalom egy jelentős része által űzött – kommunikációs csatának. A röplapháborúba csakhamar bekapcsolódtak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hívei is, hiszen válaszul a MUK jelszóra megjelentek az utcákon, a házfalakon a HUKUK („Ha Újra Kezditek, Újra Kaptok”) felirat, illetve a MUK átértelmezéseként a „Minden Uszítónak Kötelet” jelszavak is.

(Fenyegető plakát, forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtárának 1956-os különgyűjteménye)

Az MSZMP legfelsőbb vezetése 1957 februárjában úgy látta, hogy nincs reális erő, amely veszélyezteti a kommunista hatalmat, de ennek ellenére féltek az ellenforradalmi veszélytől. A belügyi szervek, a pufajkások, akik a karhatalmat alkották és nagy részük egykori ÁVO-s volt, viszont figyelmeztették a politikai vezetést az 1957 tavaszán várható veszélyre, így többek közt a MUK fenyegetésére hivatkozva hozták létre 1957 februárjában az MSZMP „párthadseregét”, a munkásőrséget is.

Különféle dokumentumok is alátámasztják, hogy a pártállam a közvélemény felé nem hangsúlyozva, de félt a különféle ellenforradalmi csoportok lehetséges szervezkedésétől! 1957 februárjában készült egy tervezet, mely az 1957 tavaszán várható „ellenforradalmi” támadás ellen megteendő intézkedésekről számol be. Felsorolja milyen preventív rendelkezéseket kell életbe léptetni, részletesen taglalja a karhatalom, az erőszakszervezetek biztosítási intézkedéseit is. Javasolja továbbá, hogy az összes oktatási intézmény március 15-én zárva legyen, az ünnepségeket előtte napon szervezzék meg, ahol csak az Oktatási Minisztérium által összeállított „sillabusz” alapján (versek pontos jegyzéke) lehetne megtartani az ünnepségeket. Minden tömeges összejövetelt megtiltana és csak a párt-és a kormány szervezte koszorúzást engedélyezné. A bírói, ügyészi apparátus átvizsgálná és február, március hónapokban „példás ítéleteket” hozna a fegyverrejtegetésért, szervezkedésért, röpcédulázásért elítéltek ügyében, és ezeket a sajtó útján széles körben propagálná is. 

Tervezet az 1957. tavaszán várható ellenforradalmi támadás leküzdésére, 1957. február 12.

ORFK II. Főosztály

Elnöki Osztály                                                                           Szigorúan titkos!

7-320/1957

 Az ellenforradalom fő katonai erőinek szétverése után igyekezett erőit szervezetten kivonni. Rendelkezésünkre álló anyagok alapján megállapítható, hogy ezek az erők 1957. március hónapban újabb nagyszabású ellenforradalmi provokációra készülnek. Az előkészítő munkában kiemelkedő szerepe van az imperialista rádiók adásainak, fasiszta emigrációs szervezeteknek.

Az ellenforradalmi erők előkészítő munkálataival kapcsolatban az alábbi fő adatokkal rendelkezünk:

Az ellenforradalmi előkészületekben legjelentősebb helyet foglalja el március 15. illetve április 4-re való felkészülés, a felderített illegális szervezkedések, burzsoá politikai erők tömörülései, valamint az egyetemeken és a különböző iskolákban széles körben folyik soviniszta, nacionalista, szovjet és kommunistaellenes uszítás. A fasiszta múltú, fegyveres harcokban részt vett ellenforradalmi elemek aktívan támaszkodnak a munkástanácsokon belül megbúvó ellenforradalmi elemekre. Komoly aknamunkát fejtenek ki még a jobboldali szociáldemokraták.

Az előkészítés egyre erőteljesebben folyik röpcédulák útján. A fővárosban, valamint Győr-és Hajdú megyékben, feltehetően egyetemi és főiskolai körökből származó röpcédula arra hív fel, hogy az ellenforradalmi követelések nem teljesítése esetén március 15-én délután 2-3 óra között senki ne tartózkodjon az utcán. Március 16-án reggeltől általános figyelmeztető sztrájk és április 1-től általános sztrájk legyen a „végső győzelemig”. Láncszerűen terjesztik azt a röpcédula fajtát, amely arra hív fel, hogy március 15-én nemcsak a diákok és a hivatalnokok, hanem a munkások se dolgozzanak, délelőtt 9 órától délután 2 óráig mindenki a főútvonalakon tartózkodjék – feltehetően, hogy a tömegek utcán tartózkodását provokációs célra felhasználják. Ugyanez a röpcédula felhív arra, hogy április 4-én délelőtt 9 órától délután 2 óráig senki ne mozduljon ki lakásáról. Ezek, valamint más röpcédulák felhívják a munkások figyelmét a passzív szabotázsra.

A röpcédulázások mellett az utóbbi napokban széles körben elterjedt a MUK köszöntés.

A tanítás januári beindítása óta közép-és általános iskolákban gyakran fordultak elő párt-és kormány, valamint szovjetellenes provokációk.

Január második felétől kezdve kezdett nagyobb méreteket ölteni a klerikális reakció tevékenysége és több hittanra nem járó és oroszul tanuló diák ellen követtek el provokációt.

Mindezekből megállapítható, hogy bár az ellenforradalom fő fegyveres erőit szétvertük, az ellenforradalmi tevékenység még ma is rendkívül széles méretekben folyik és most folyik a lélektani és politikai előkészítése egy újabb nyílt ellenforradalmi provokáció kirobbantásának. Különösen veszélyes ez a tevékenység azért, mert a tömegek hazafias érzésére építik és még igen sok fegyver van az ellenforradalmárok kezén.

A fentieket figyelembe véve március hónapra várható ellenforradalmi provokáció leküzdésére az alábbi intézkedések megtételét javasoljuk:

I. Preventív intézkedések

1. Az operatív szerveknél jelenleg feldolgozás alatt álló szervezkedési, kém-, kártevés gyanús, fegyverrejtegetési, stb. ügyekben a feldolgozást úgy kell meggyorsítani, hogy ezek realizálása 1957. március 10-ig megtörténjen. Azokban az ügyekben, ahol megfelelő jogi erejű bizonyítékok hiányában bírósági eljárás nem indítható, a legveszélyesebb elemeket közbiztonsági őrizet alá kell helyezni.
2. Az operatív szerveknek az elkövetkezendő hetekben fokozottabban kell megfelelő bizonyító adatok esetén – elsősorban osztályidegen, fasiszta, valamint huligán elemek köréből – internálásokat foganatosítani úgy, hogy ezek 1957. március 10-ig befejezést nyerjenek. Ugyanakkor széles körben szükséges alkalmazni a megtévedt, vagy befolyásolt személyeknél (munkástanács tagok, műszaki értelmiség, pedagógusok, diákok, stb.) a figyelmeztetés módszerét. Egyes jelentősebb személyek esetében indokoltnak látszik, hogy ilyen jellegű beszélgetéseket a Belügyminisztérium vezetői folytassanak.
3. Az állambiztonsági munkát végző szervek a Politikai Főosztály Nyilvántartó alosztálya felhasználásával 1957. március 5-ig a területileg illetékes rendőri szerveknek adják át mindazon osztályidegen, fasiszta múltú, jelenleg is aktív ellenséges személyek névsorát, akiket március 10. és 17-e között preventív őrizet alá kell venni. A preventív intézkedéseknél figyelemmel kell lenni arra, hogy ennek az üzemek, intézmények, dolgozó tömegek felé káros kihatásai ne legyenek. Különös gondot kell fordítani ilyen preventív őrizetbe vételekre nagyobb ipari központokban, egyetemi városokban, mint Miskolc, Győr, Debrecen, Pécs, Szeged, stb.
4. Meg kell vizsgálni a népgazdaság különösen fontos területein a hadi-és nehézipari üzemeket, erőműveket, vasút, posta és a repülés legérzékenyebb gócait, a robbanó anyag és gyúlékony anyagok tárolási helyeit, a népgazdaság irányító csúcs-szerveit, a kulturális élet központjait, valamint az egyetemek és alsóbb iskolák területeit. E területeken azokat a személyeket, akik az ellenforradalom alatt súlyosan kompromittálták magukat, aktív ellenséges tevékenységet folytattak, társadalmi veszélyességük különösen nagy, rövid idő alatt ezekről a helyekről el kell távolítani, áthelyezni, vagy alacsonyabb munkakörbe helyezni. Az operatív szervek március 1-ig állítsák össze ezek névsorát megfelelő indoklással és azt a Politikai Főosztály vezetője a párt Intéző Bizottságának küldje meg a szükséges intézkedések megtétele céljából.
5. Javasoljuk a rendőri felügyelet bevezetését. A BM Elnöki Főosztály Jogi Osztálya a Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben dolgozza ki az új jogszabályokat és ennek megfelelő végrehajtási utasítást. (Az Elnöki Főosztály Jogi Osztálya ezt már készíti.)
6. Javasoljuk, hogy 1957. március 15-ig mindazokat a politikai és köztörvényes elítélteket, akiknek szabadlábon hagyása a rend és közbiztonság szempontjából különösképpen veszélyes, vigyék vissza a börtönbe. Arra vonatkozóan, hogy milyen kategóriákat szükséges a börtönökbe visszavinni a Politikai Főosztály 1957. március 1-ig tegye meg javaslatát.
7. Március és április hónapban állambiztonsági érdekből minimálisra kell korlátozni nyugati állampolgárságú személyek beutazását. A külföldi beutazók tartózkodását rövid időre kell korlátozni. A hazatelepítési központokba március 15-ét megelőző napokban érkezők kiengedését csak március 15-e után néhány nappal kell foganatosítani.
8. Ki kell szélesíteni a nyugatról, különösen Ausztria és Nyugat-Németország felől érkező, valamint a belső levelezés ellenőrzését. Az uszító, ellenséges hangulatot szító leveleket, röpcédulákat és egyéb más küldeményeket a forgalomból ki kell vonni, ilyen akciókat kezdeményező személyeket gyors feldolgozás alá kell vonni.
9. A Kémelhárító Csoportfőnökség március elejétől kezdve a nyugati követségek legaktívabb beosztottait vonja erőteljes figyelés alá. Ugyanakkor biztosítani kell a IX/8., IX/9. rendszabály széleskörű alkalmazását is ebben az időben.
10. Figyelembe véve azokat a jelzéseket, amelyek rendzavarást, ellenséges akciókat jeleznek, sürgős intézkedéseket kell tenni a közönséges bűnözőkkel szemben. Javasoljuk, hogy az ország területén rendőri karhatalmi szerveink szorosan együttműködve a rendőri operatív szervekkel tervszerű átfésüléseket hajtsanak végre a közismert bűntanyákon abból a célból, hogy a nagy számban szabadlábon lévő és garázdálkodó bűnözök még március 15-e előtt börtönbe kerüljenek. A rendőri szervek szükség szerint alkalmazzák a preventív őrizetbe vételt a fent érintett időpontban.
11. A karhatalmi szervek az állambiztonsági operatív szervekkel együttműködve az elkövetkezendő időkben széleskörű razziákat, területátfésülést, házkutatást és igazoltatásokat tartsanak elsősorban azokon a területeken, ahol fennáll a valószínűsége annak, hogy fegyvert, robbanóanyagot rejtegetnek, illetve, hogy illegalitásban élő bűnöző személyek tartózkodhatnak. Elsősorban a fővárost körülvevő községekben, az      alvilág által kedvelt helyeken, az ellenforradalom által erősen fertőzött VIII. és IX. kerületekben, a Pilis, Vértes, Bakony-hegység egyes területein, valamint a fővárost körülvevő hegyekben, ahol nagyszámú olyan barlang van, amely fegyver és robbanóanyag elrejtésére alkalmas.
12. Utasítást kell kiadni az összes karhatalmi és rendőri szerveknek, hogy járőrözéseik során különös figyelmet fordítsanak ellenséges tartalmú röpcédulák és falragaszok terjesztőinek elfogására. Az éjszakai járőrözést használják fel röpcédulák összeszedésére, falragaszok eltávolítására, stb., hogy azok ne kerüljenek a lakosság kezébe.

II. Biztosítási intézkedések

1. El kell érni, hogy 1957. február 20-ig az összes operatív szervek a korábbi teljes hálózatnak azzal a részével, amely továbbra is használható, teremtsék meg a kapcsolatot, valamint a korábban kizárt, de jelenleg felhasználható hálózatot ugyancsak használják fel elsősorban a terror-és diverziós jellegű cselekmények, a fegyveres szervezkedések és az ellenforradalom tavaszi várható támadásának felderítésére, gyors feldolgozására. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy megfelelő hivatalos, elvtársi kapcsolatokon keresztül is tájékoztatva legyenek az illetékes operatív szervek az ellenséges tevékenységről, várható akciókról, egyes vállalatok, intézmények belső helyzetéről. Szükség szerint az érintett szervek használják fel hivatalos kapcsolataikat, kommunistákat és becsületes pártonkívülieket az ellenforradalom várható akcióinak elhárítására.
2. Az érintett operatív szervek vezetői biztosítsák, hogy március 15-én, április 4-én és május 1-jén, valamint az ezeket megelőző és követő napokban az intézmények megbízható vezetői és beosztottai tartsanak ügyeleti és őrségi szolgálatot. Az ORFK Politikai Főosztálya, a Budapesti Rendőr főkapitányság Politikai Osztálya február 25-ig készítse el azoknak az objektumoknak a névsorát, amelyeket karhatalommal biztosítani kell (Rádió, érzékenyebb telefonközpontok, fegyverraktárak, stb.), a többi területeket úgy kell biztosítani, hogy a budapesti rendet védő karhatalom különböző tartalék-központokat szervezzen és szükség esetén onnan küldje ki a szükséges erőket. A karhatalmi őrségek szervezésénél ügyelni kell arra, hogy a karhatalmi erőt ne aprózzák el, hogy a fő erők ütőképes állapotban legyenek.
3. 1957. február 20-ig a rendőri, honvédelmi, karhatalmi parancsnokság részletes intézkedési tervet dolgozzon ki a fenti időpontokban végrehajtandó járőrszolgálatra, megfelelő tartalékok képzésére, egyes veszélyeztetett helyeken a karhatalom felhasználására, gyors átcsoportosítására, stb. Javasoljuk, hogy a karhatalom legmegbízhatóbb egységeit 1957. március 1-ig kézi tűzfegyvereken kívül nagyobb hatású fegyverekkel szereljék fel.
4. Javasoljuk, hogy a karhatalom jelenleg folyó átszervezését március 1-ig fejezzék be, amennyiben nem fejezhető be, úgy állítsák le, mert fennáll annak veszélye, hogy a karhatalom a legexponáltabb időszakban átszervezési folyamat következtében meggyengül. Javasoljuk, hogy március és április hónapokban a Fegyveres Erők Minisztere nevezzen ki közös karhatalmi parancsnokságot, jelölje meg az hol székeljen és ezekben az időpontokban honnan irányítsa a karhatalom munkáját.
5. A Politikai Nyomozó Főosztály március 1-ig készítse el azoknak a telefonvonalaknak a jegyzékét, amelyeknek a szoros ellenőrzését március 15-i biztosítással kapcsolatban be kell vezetni. Külön jelöljék meg azokat a telefonvonalakat, amelyeknek ebben az időszakban való kikapcsolása indokoltnak látszik. Március 1-ig készítsenek külön kimutatást arról, milyen más operatív-technikai rendszabályokat kívánnak még alkalmazni és mely területeken.
6. A hírszerzés és kémelhárítás, a Határőrség felderítő szervei, valamint más operatív szervek határon túli felderítéssel foglalkozó ügynökségét megfelelő módon el kell igazítani a várható határ-provokációk, ellenforradalmi csoportok határon való átdobása és a határon túli helyzet, a várható ellenforradalmi akciók időben történő felderítésére.
7. Utasítani kell az összes vizsgálati szerveket, hazatelepítési központokat, hogy a jelenleg őrizetben lévő és a jövőben letartóztatásra kerülő személyeket, hazatelepülőket minden esetben hallgassák ki az ellenforradalmi elemek március 15-ével, vagy általában a tavasz folyamán várható ellenséges tevékenységével kapcsolatban. Ha ezen keresztül megfelelő adatok tudomására jutnak, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg.
8. A határon történő nagyszámú átszivárgás megakadályozása érdekében szükséges a Határőrség megerősítése. Javasoljuk, hogy az északi és keleti határról megfelelő erőket irányítsanak a nyugati és déli határra. Ezzel párhuzamosan az északi és keleti határ megerősítése érdekében célszerűnek látszik érintkezésbe lépni a szovjet, román és csehszlovák határőrizeti szervekkel, hogy az érintett határszakaszokon saját határőrizeti szerveik megerősítésével biztosítsák ezen határszakaszok megfelelő ellenőrzését.

Javasoljuk, hogy a március 15. és április 4-e közötti időpontokban a Határőrség Parancsnokságról a nélkülözhető valamennyi tisztet a nyugati és déli határszakasz megerősítésére vezényeljék ki.

Azokat a becsületes kommunistákat, akiket a pártapparátusból, egyéb területekről leépítettek, elbocsátottak és jelenleg nagy számban kisipari szövetkezetekbe, vagy más nem fontos területeken dolgoznak, irányítsák határőr szerveink megerősítésére.

9. A határőrizet megerősítése érdekében indokolt a határterület legérzékenyebb pontjain jelzőberendezések felszerelését azonnal megkezdeni.
10. Meg kell vizsgálni a Határőrség és a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Vámőrség személyi állományát. Mindazokat a határőr és vámőrtiszteket, akik október 23-a után Ausztriába szöktek március 1-ig a Határőrségtől és a Vámőrségtől el kell bocsátani.
11. A határvédelem fokozottabb ellenőrzése céljából utasítani kell a Határőrséget, hogy ezen időszakban fokozottabban ellenőrizzék a hazánkba beérkező vöröskeresztes és egyéb nyugatról érkező szállítmányokat.

Megjegyezzük, hogy a Magyar Vöröskeresztnél folyó ellenséges tevékenység felszámolására, az ezzel kapcsolatban teendő intézkedésekre 1957. március 5-ig javaslat készül.

12. Utasítani kell a Büntetés végrehajtási Őrség Parancsnokságát, dolgozzon ki részletes intézkedési tervet március 10-től kezdődően a büntetőintézetekben elhelyezett bűnözők fokozottabb biztosítására. A büntetőintézetekben ezen időszakban a mozgást a legminimálisabbra kell csökkenteni, fokozottabb mértékben meg kell szervezni a belső ellenőrzést, a kitörés veszélyének elhárítása érdekében.
13. Biztosítani kell, hogy az ellenforradalom várható támadásairól a március 15-ével kapcsolatos ellenséges tevékenységgel kapcsolatos minden jelentés, adat a Belügyminisztérium Tájékoztató Alosztályához jusson be, hogy a Minisztérium és a Párt vezetői összességében lássák az ellenforradalom várható akcióit.

III. Egyéb intézkedések

1. Utasítani kell az Oktatásügyi Minisztériumot, rendelje el, hogy az összes iskolák, főiskolák, egyetemek március 15-én zárva legyenek, oda senki, sem a tanárok, sem a hallgatók ne menjenek be. A március 15-i ünnepségeket március 13-án és 14-én szervezzék meg. A Minisztérium készítsen elő egy silabuszt és kötelezze a tanárokat ennek a szövegnek a felolvasására azzal, hogy az ünnepségeken más szöveget nem olvashatnak fel. A silabusz tartalmazza azoknak a verseknek a pontos jegyzékét is, amelyeket az ünnepségek során elő lehet adni. A legfontosabb közép-és főiskolákra a Fővárosi Tanács Oktatási Osztályáról, az egyetemekre az Oktatásügyi Minisztériumból felelős elvtársak menjenek ki és az ünnepségeken vegyenek részt. Fel kell hívni a párt figyelmét, hogy minden március 15-ével kapcsolatos műsort, a rádió és más kulturmegnyilvánulás műsorát szorosan ellenőrizze. Az Országos Rendőr főkapitányság vezetője adjon ki egy rendeletet, amelyet a sajtóban és a rádióban hozzanak nyilvánosságra, hogy március 15-én minden tömeges összejövetelt megtilt, ugyanakkor párt-és kormány vonalon szervezzünk koszorúzást és ünnepségeket, amelyeken biztosítsuk a résztvevők összetételével, hogy semmiféle provokáció ezeken az ünnepségeken ne fordulhasson elő.[17]
2. Figyelemmel arra, hogy röplapokon keresztül propaganda folyik annak érdekében, hogy március 15-én délelőtt 9 órától 2 óráig a tömegek menjenek ki az utcára, a főútvonalakra, szükséges, hogy ezen útvonalak ellenőrzését megszervezzük. Az ellenőrzés részletes tervét a Budapesti Rendőr főkapitányság vezetője dolgozza ki.
3. Célszerűnek látszik sürgős intézkedést tenni az ügyészi és bírói apparátus megszilárdítására, a meg nem felelők eltávolítására. Biztosítani kell, hogy 1957. február és március hónapokban fegyverrejtegetésért, terror, diverziós cselekmények elkövetéséért, szervezkedésben való részvételért, röpcédula terjesztésért, valamint más politikai bűncselekményekért őrizetbe vett személyek ügyét gyorsan vizsgálják ki, és példás ítéletet hozzanak, amelyet a sajtó megfelelően kommentálva hozzon nyilvánosságra, hogy ezektől az ellenforradalmi személyeket elrettentsék.
4. A belső helyzet megszilárdítása érdekében elengedhetetlenül szükséges megfelelő intézkedések megtétele annak érdekében, hogy 1957. március 1-ig a fegyveres szerveknél a kompromittált vezetőket, főtiszteket és tiszteket távolítsák el. A megfelelő tisztogatást a fenti határidőig a fegyveres szervek legalsóbb egységéig végig kell vinni.

 IV.

1. Az 1957. tavaszán várható ellenforradalmi provokáció leküzdése érdekében megteendő állambiztonsági, rendőri, karhatalmi intézkedések összehangolása, ellenőrzése és irányítása céljából javasoljuk egy operatív bizottság létrehozását, amelynek tagjai legyenek:

         a Politikai Nyomozó Főosztály,

         a Budapesti Rendőr-főkapitányság,

         az Országos Rendőr-főkapitányság,

         az operatív csoportfőnökségek,

         a Határőrség Főparancsnoksága,

         a Honvédség Karhatalmi Parancsnoksága egy-egy tagja (vezetője, vagy helyettese).

Az Operatív Bizottság a Kollégium által elfogadott irányelvek alapján dolgozzon ki parancsot, mely tartalmazza az összes fegyveres erőkhöz tartozó szervek feladatait. A parancsot a Fegyveres Erők Minisztere adja ki. Ezen parancs alapján a szervek vezetői 1957. március 1-ig dolgozzák ki részletes, konkrét intézkedési tervüket. A terveket az Operatív Bizottság tagjai vitassák meg és hagyják jóvá, ellenőrizzék az intézkedési tervek végrehajtását.

2. Az Operatív Bizottság dolgozza ki ellenforradalmi provokációk esetén megteendő karhatalmi intézkedések tervét.

Budapest, 1957. február 12.

Forrás: [ÁBTL 1. 6. Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztálya iratai. Géppel írt szöveg, rajta Radványi Kálmán rendőr őrnagy, osztályvezető aláírása, valamint egy olvashatatlan aláírás.]

A röplapok és felhívások ellenére 1957. március 15-e csendesen telt el. A hatalom és a rendőrség már jóval előtte felkészült a várható eseményekre. A megelőző intézkedések keretében csak Budapesten több mint 2600 személyt vettek őrizetbe. Persze voltak azonban, akik aznap valamennyire megtörték ezt a csendet. Néhány suhanc például délután öt órakor kővel dobálta meg Münnich Ferenc – aki ekkor már a miniszterelnök első helyettese volt – rózsadombi villáját. Természetesen a karhatalom azonnal a helyszínre sietett (bár egyébként is őrizték a vezetők lakásait) de a gyerekek látva érkezésüket elfutottak. 

(A munkásőrséggel biztosították a helyszíneket, mint például a Petőfi szobor előtti teret, forrás: Magyar Jelen)

(A munkásőrség biztosította a rendet 1957. március 15-én, forrás: Magyar Jelen)

A hatóságok április 10-én értékelték az ünnepségek tapasztalatait. E szerint az „ellenforradalmi erők” több provokációs tervet is kidolgoztak, mint például az ENSZ-főtitkárának váratlan budapesti látogatása, mely alkalmat adott volna egy esetleges „véres verekedésre”, a Kádár-rezsim elleni tiltakozó megmozdulásokra, vagy a NATO parancsnokság – állítólagos – terve egy egyszerre, egy időben, több helyen (Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Szovjetunió stb.) kirobbantandó fegyveres felkelésre.

A dokumentum összeállítói szerint a MUK jelszó tartalmi változáson ment keresztül, mert míg február közepe előtt valódi fegyveres felkelésre buzdított, addig később már „csak” kormányellenes demonstrációra, békés tüntetésekre hívott fel. Törekvéseik fő iránya sem a közvetlen fegyveres harc kirobbantására, hanem a tömegbázis (a fegyverek) megtartására, minél több csoport létrehozására, illetve a hazafias érzésekre apellálva, a nemzeti kommunizmus jelszavába bújtatott ideológiai harcra irányult.

A jelentés több statisztikával is szolgál, így megtudhatjuk, hogy – a budapesti és a Fejér megyei adatok nélkül - országosan február 15. és április 5. között 12.421 főt vettek őrizetbe, 5877 főt politikai bűncselekményért, fegyverrejtegetésért tartóztattak le, internáltak 3724 főt, és preventív őrizetbe (akiket 34 nap után szabadon engedtek) 8766 fő került. A közvetlenül március 15. előtt internáltak kevesebb, mint egyötöde volt csak „osztályidegen” – ami a jelentés készítőit aggodalommal töltötte el – de aztán az április 4-ét közvetlen megelőző időben őrizetbe vettek 32,5%-os nem munkás-paraszt származásúak aránya már elégedettebbé tehette a jelentéstevőket. Ráadásul nyugodt szívvel írhatták, hogy: „a márciusi, áprilisi ünnepi napok minden különösebb esemény, nagyobb ellenséges provokáció nélkül zajlottak le.” 

Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!

Felhasznált források:

- Tóth Bálint (2016): Akik márciusban újrakezdték (volna). Napi Történelmi Forrás. https://napitortenelmiforras.blog.hu/2016/03/23/akik_marciusban_ujrakezdtek_volna (2025. 03. 14.)

- Szakolczai Attila (2020): Adalék a MUK! (Márciusban újrakezdjük!) történetéhez. Budapesti Levéltári Mozaikok. 2020/2. https://doi.org/10.56045/BLM.2020.2 (2025. 03. 14.)

- Krahulcsán Zsolt (2007): MUK és HUKUK. A politikai rendőrség és az 1957. tavaszi „provokációk”. Betekintő. 2007/2. https://epa.oszk.hu/01200/01268/00002/KrahulcsanZsolt.html  (2025. 03. 14.)