(Az idősebb George Bush amerikai elnök beszéde a Kossuth téren, forrás: Parlament.hu)
1989. július 11-én Budapestre érkezett hivatalos látogatásra George Herbert Walker Bush, azaz az idősebb George Bush amerikai elnök (a fia az ifjabb George Bush is amerikai elnök lesz később 2001 és 2009 között). A látogatás történelmi jelentőségű volt, mivel először járt hazánkban az USA fennállása óta amerikai elnök és abban az időszakban érkezett, amikor Magyarországon minden megváltozott. Újratemették Nagy Imrét és mártírtársait, elkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat és meghalt Kádár János, a korszak névadója. A rendszer az összeomlás szélén állt és lehetőség nyílt a valódi változásokra hazánkban.
Az idősebb George Bush az elnöksége előtt volt texasi szenátor, ENSZ-nagykövet, diplomata Kínában, republikánus elnökjelölt. 1981 és 1989 között Ronald Reagan alelnöke volt. A politikájuknak köszönhetően az USA-nak sikerült legyőznie a Szovjetuniót a hidegháborúban és megkezdődött a keleti blokk felbomlása. Reagan alelnökét ajánlotta utódjául, akit meg is választottak és 1989 és 1993 között volt amerikai elnök. Elnöksége idején ért véget a hidegháború és megbukott a kommunizmus is, valamint megfogalmazta az "Új Világrend" koncepcióját, amelyben az egyetlen szuperhatalom az Amerikai Egyesült Államok játsza a vezető szerepet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának reformer főtitkárával, Gorbacsovval az 1989. december 2–3-i máltai csúcstalálkozón rendezték a kelet-európai rendszerváltások, elsősorban a német újraegyesítés kérdéseit, amellyel a hidegháborút is lezárták. Ennek nyomán 1990-ben egyezményt kötöttek a vegyi fegyverek megsemmisítéséről, további gyártásuk leállításáról, 1991-ben a START 1 megállapodással pedig csökkentették a stratégiai nukleáris fegyverek számát.
(Reagan és Bush egyeztetnek 1984-ben, forrás: Wikipédia)
(Bush leteszi az elnöki esküt 1989. január 20-án, forrás: Wikipédia)
(Bush és Gorbacsov a máltai csúcstalálkozón 1989 decemberében, forrás: Krónika)
Bush elnök budapesti látogatása nem volt előzmény nélküli. Még 1988 júliusában Bush főnökével, Reagan elnökkel találkozott Washingtonban Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Minisztertanács elnöke. A találkozót követően az amerikai elnök a Magyar Televízió stábja közvetítésével szólt a magyar emberekhez.
(Ronald Reagan és Grósz Károly találkozója a Fehér Házban, forrás: Wikipédia)
„Köszönöm a lehetőséget, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült államokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez” – köszöntötte a televízió nézőit az amerikai elnök. Valóban nagy jelentősége volt Reagan televíziós szózatának. A Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatok a második világháború óta kifejezetten negatívan alakultak. 1941 után, mint hadviselő felek álltak egymással szemben, 1945-öt követően pedig egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok elfogadja Magyarország szovjet zónába való betagolását. 1956-ban az is világossá vált, hogy a magyarok az USA vezetésétől szép szavakon kívül semmi mást nem kapnak. A szabadságharc leverése után magyarok generációi számára vált nyilvánvalóvá hogy Nyugatról egyáltalán nem kap majd segítséget szabadsága és függetlensége visszaszerzéséhez. Az Amerikai Egyesült Államok látványosan távol tartotta magát a Szovjetunió közép-európai gyarmatbirodalmától. Az 1975-ben aláírt helsinki megállapodás megerősítette a fennálló határokat és érdekszférákat. Ez a helyzet változott meg gyökeresen Ronald Reagan elnökké választásával. Reagan azzal a szándékkal költözött be a Fehér Házba, hogy megnyeri a hidegháborút. Elődei ezzel szemben nem csak hogy beletörődtek a kétpólusú világ realitásába, de elfogadták a szovjetek által kimódolt „enyhülés” a détente önfeladó politikáját is. Ezt a politikát folytatta később utódja, George H. W. Bush is, aki lezárta a hidegháborút.
(Reagan a magyaroknak intézett beszéde közben, forrás: 30 éve szabadon)
Az új amerikai elnök budapesti meghívása/magyarországi útja már 1989 januárjában mindkét érintett fél részről felmerült, s több előzetes jelzés, egyeztetés és tárgyalás után 1989 májusában már a látogatás konkrétumainak tervezésénél tartottak. Bush elnök kelet-európai útja a korábbi amerikai premierek látogatásával szemben immár nem lokális jelentőséggel, hanem globális üzenettel bírt, aktivizálva, s egyben kiterjesztve az USA térségbeli befolyását. A legkorábbi fogódzó, mely konkrét előzményként Bush lengyel- és magyarországi útjához köthető, az az elnök 1989. április 17-én, a michigani Hamtramckben elmondott beszéde. A Szolidaritás gyakorlati legalizálásának napján, tudatosan a lengyel-amerikai közösség előtt elmondott beszédben Bush nemcsak Lengyelországról, de egyben Kelet-Európáról és Európáról is szólt, ám a régió és a kontinens jövőjét elemezve Lengyelország mellett egyedül csak Magyarországot emelte ki. Ezen beszéddel vált egyértelművé, hogy miután Ronald Reagan két adminisztrációja megnyerte a négy évtizedes fegyverkezési versenyt, az új kormányzat készen áll a hidegháború lezárására – ahogy maga Bush elnök fogalmazott: „a hidegháborút ott kell befejezni, ahol elkezdődött”.
Az MTV és a Magyar Rádió végül 1989. május 5-én 18.00-kor jelentette be Bush elnök közelgő budapesti látogatását. George Bush várható budapesti tartózkodását annak végső formájában 1989. május 22-én Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet konkretizálta.
1989. július 11-én érkezett hazánkban az elnök, aki 3 napot töltött Budapesten. Aznap délután szakadó esőben várták magyarok tízezrei az elnököt és kíséretét Budapesten, a Kossuth téren. A látvány önmagáért beszélt. Bush elnök megérkezését követően, a mikrofonhoz lépve látványosan eltépte előre megírt felszólalását és szabadon kezdett beszélni: „Nézzék, eltéptem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid leszek, éppen eleget álltak már itt az esőben. Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fogadtatást. Üdvözlöm Magyarország vezetőit, a népet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országában végbemennek. Azért jöttem ide az Egyesült Államok elnökeként, mert országunkban különösen szívélyes érzésekkel viseltetnek Magyarország népe iránt. Meggyőződésem, hogy már régen elmúlik majd az eső, de én még mindig emlékezni fogok arra a meleg fogadtatásra, amelyben Magyarország népe részesített.”
(Bush beszéde, forrás: 30 éve szabadon)
(Barbara Bush first lady és férje, forrás: Infovilág)
(Bush amerikai elnök beszéde a Kossuth téren, forrás: Youtube)
Kossuth téri beszédet követően találkozott az állami vezetőkkel. A tárgyalások során a fő téma az ország gazdasági helyzete volt. A pártállam jelenlévő képviselői abban bíztak, hogy sikerül majd támogatást és újabb hiteleket kieszközölni az elnöktől. Ekkor valószínűleg visszaemlékezett arra a kint a Kossuth téren a beszéde alatt a tömegben feltartott angol nyelvű transzparensre, amely arra hívta fel az elnököt: „Ne adj pénzt a kommunistáknak!” Végül a pénzügyi támogatásból valóban szinte semmi sem lett, de ez nem rontotta a látogatás hangulatát. George Bush tájékozódni érkezett Magyarországra, egyben ösztönözte a politikai élet szereplőit, hogy folytassák a rendszerváltoztatást.
(Bush a parlamentben, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
Látogatása során Bush elnök különleges ajándékot kapott Németh Miklós miniszterelnöktől. Éppen 1989 nyarán fejeződött be a nyugati határzár, a vasfüggöny bontása, amelynek elemeiből emléktárgyak készültek. Bush elnök ebből kapott egy példányt, amelyet későbbi Németh Miklósnak írt köszönőlevele tanúsága szerint mindvégig az íróasztalán tartott a Fehér Házban.
(Németh Miklós magyar kormányfő átadja a lebontott Vasfüggöny egy darabkáját George H. W. Bush amerikai elnöknek, forrás: Infovilág)
Másnap, július 12-én Bush elnök napja a Vasas pasaréti pályáján kezdődött, ahol futóedzést tartott. Eredetileg teniszezni szeretett volna, de partnere késése miatt, a futást választotta. Az eseményről készült képek mutatják, hogy az elnökhöz többen csatlakoztak a már ott lévők közül. Ezt követően az elnök előadást tartott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak. „Rendkívül büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első amerikai elnök, aki meglátogatta Magyarországot” – indította felszólalását az elnök. Egyetemi beszédében Magyarország világtörténelemben betöltött szerepéről beszélt, kiemelve: „Miközben Magyarország újra felfedezi Európa ügyeiben betöltött természetes szerepét, a világ ismét önökre tekint inspirációért”.
(George Bush a Közgazdaságtudományi Egyetemen, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
(George Bush a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
(Bush a Nagyvásárcsarnokban, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
(Bush üdvözli az árusokat a Nagyvásárcsarnokban, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
Az amerikai elnök a magyar ellenzék prominenseivel Mark Palmer zugligeti nagyköveti rezidenciáján találkozott, ahol a különböző pártokat mintegy tízen képviselték. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy bár a Bush-látogatás ideje alatt Palmer nagykövet tudatosan a végig a Fideszt, illetve az SZDSZ-ből Kis János személyét igyekezett proponálni, Budapesten Bush és környezete nem az ellenzékiekben, s még csak nem is a reformkommunistákban, hanem Grószban és körében látták azt az erőt, mely végig tudja vinni a demokratikus átalakulást Magyarországon.
(Bush fogadást adott a látogatása második napján, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
(Az amerikai elnök ellenzéki képviselőkkel is találkozott, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
(Barbara és George Bush, valamint Demszky Gábor későbbi budapesti főpolgármester, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
(Pozsgay Imre államminiszter találkozója az amerikai elnökkel és James Baker amerikai külügyminiszterrel, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
Az elnök július 13-án reggel távozott Magyarországról. A repülőtérre vezető úton megálltak Raoul Wallenberg szobránál, ahol Bush elnök feleségével főhajtással tisztelgett a több ezer magyar zsidó életét megmentő hős szobra előtt. A repülőtéren elmondott búcsúbeszédében az elnök köszönetet mondott a szívélyes vendéglátásért, végül Isten áldását kérte Magyarországra.
(Bush búcsúbeszéde a Ferihegyi repülőtéren, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
Történelmi jelentőségű látogatás volt. Az amerikai elnök kifejezte szándékát, hogy a hidegháborút ott zárják le, ahol elkezdődött: Közép-Kelet Európában. A látogatás felért egy bocsánatkéréssel is 1956-ért, amikor csak szóbeli támogatás érkezett hazánkba, de fegyveres erők nem! Az amerikai-magyar kapcsolatok 1989-ben rendeződtek és elindult egy hatékony párbeszéd és gazdasági kapcsolat az USA és Magyarország között. A diplomáciai kapcsolatokban voltak negatívabb időszakok is, ez éppen a hatalmon lévőktől volt függő mindkét részről, de alapvetően stabilnak mondhatóak a rendszerváltást követően is, de hazánknak mindenképpen szüksége van egy erős és hatékony Amerikai Egyesült Államokra, mert ez az érdekünk!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Kávássy János: George Bush amerikai elnök budapesti látogatása. Retörki. https://kronologia-archivum.retorki.hu/kronologia/george-bush-amerikai-elnok-budapesti-latogatasa (2025. 07. 11.)
- Balogh Gábor (2022): George H. W. Bush Budapesten. 30 éve szabadon. https://www.30eveszabadon.hu/george-h-w-bush-budapesten (2025. 07. 11.)
