(Az első magyar nagydíj nyitóköre 1986. augusztus 10-én, forrás: F1 Hungarian Grand Prix)
Az elkövetkezendő hetekben egy nagy téma köré épülnek a cikkeim: ez pedig az 1986-os első magyar Formula-1-es nagydíj a Hungaroringen. Ebből a témából már írtam egy rövid cikket 2023 augusztusában és ebből forrotta ki magát a szakdolgozati témám, amely az autósport nemzetközi és hazai történetét mutatja be, de foglalkozik azzal is, hogy hogyan jöhetett létre hazánkban 1986-ban az első verseny, hogyan zajlott a pályának az építése, az első verseny és tapasztalatai, valamint a későbbi időszakkal is.
Most az első rész az 1983 és 1985 közötti időszakkal foglalkozik (Részletek a szakdolgozatomból).
De kinek a fejében született meg a gondolat és miként merült fel egyáltalán a magyarországi rendezés ötlete? Rohonyi Tamás (1939-) egy sokáig Brazíliában élő magyarországi gyökerekkel rendelkező fiatalember volt, aki a családjával együtt az 1956-os forradalmat követően 1957 elején hagyta el az országot. Később tanulmányait is új lakhelyén, Angliában végezte el, ahol műszaki területen tanult tovább és a Rolls Royce cégnél helyezkedett el karosszériatervezőként. Aztán az 1960-as évek közepén Brazíliába költözött, mivel odaszólította a munkája, a Goodyear gumigyár sao paulo-i reklámosztályának lett a vezetője, így került közelebbi kapcsolatba a Forma 1-es autóversenyekkel és később ennek a munkájának is köszönhetően az 1970-es évek végén a Formula-1-es brazil nagydíjnak lett a promótere, tehát főszervezője, reklámozója, támogatója, majd a brazil nagydíjak versenyigazgatója. Bernie Ecclestone-nal, aki ekkor a Forma-1 Konstruktőrök Szövetségének volt az elnöke, 1976-ban találkoztak a sao paulo-i versenypályán. Ekkor azt tervezték ugyanis, hogy Sao Pauloból Rióba helyezik át a nagydíjat és Ecclestone felkérte Rohonyit, hogy állítson fel egy rendező csapatot, amely majd lebonyolítja az új pályán a versenyt, tehát innen indult a közös munkájuk, amely döntő hatással lesz arra, hogy felmerül a magyarországi rendezés ötlete.
(Középen: Rohonyi Tamás, tőle jobbra: Bernie Ecclestone 1978-tól 2017-ig a Formula-1 autóverseny-sorozatot irányító cégcsoportok legfontosabb vezetője, forrás: F1 Classic)
Hogyan jutnak el Magyarországhoz? 1983. május 13-15 között Monte-Carlóban, Monacóban rendezték az 1983-as Formula 1-es világbajnokság ötödik futamát, amelyen olyan pilóták versenyeztek, mint például a futamot megnyerő Keke Rosberg, a francia Alain Prost vagy a brazil Nelson Piquet. Ezen a versenyhétvégén egy magánbeszélgetés során Ecclestone felidézte Rohonyinak az előző évi 1982-es Szovjetunióbeli látogatását. Tudni kell azt, hogy ezekben az években született az ötlet, hogy a Forma-1-es autóversenyeket el kellene vinni a vasfüggöny mögé a szocialista országok valamelyikébe és ennek kapcsán járt Bernie Ecclestone a Szovjetunióban. Rohonyi Tamás szavait idézve: „... nem volt elégedett, nagyon szomorúnak, szürkének találta az egész ottani helyzetet, minden szempontból, úgy érezte, ott világbajnoki futamot rendezni reménytelen." Így került le a napirendről a szovjet pálya, de a vasfüggöny mögötti rendezés lehetősége nem. Következő körben a jugoszláv nagydíj ötlete merült fel Ecclestone-ban, amelyet nagy örömmel tolmácsolt Rohonyinak. (Tudni kell, hogy
ekkoriban Bernie Ecclestone barátnője egy Slavica nevezetű horvát származású hölgy volt, ő kardoskodott a jugoszláv nagydíj ötlete mellett). Erre Rohonyi Tamás azt válaszolta, hogy Jugoszlávia egy külön utas szocialista ország, így nem teljesen a vasfüggöny mögött lenne a verseny, inkább a vasfüggöny „tetején” azon kívül is belül is lenne a Forma-1. Ezt követően javasolta azt Rohonyi Tamás, hogy nézzék meg Magyarországot, a szülőhazáját. Erre Rohonyi szerint a következő párbeszéd játszódott le a FOCA elnöke és a brazil versenyigazgató között: „Mért? -kérdezte csodálkozva. Egyrészt, feleltem, mert elég közel van Nyugathoz, és ki tudja, talán a magyarokat is érdekelné a dolog. Erre rögtön lecsapott: Akkor menj oda, és kérdezd meg őket. Rohonyi Tamás ezt követően 1983 júniusában Magyarországon járt és találkozót kért Balogh Tibortól a Magyar Autóklub főtitkárától és felvázolta neki a magyarországi Formula-1-es nagydíj rendezésének lehetőségét. A főtitkárnak tetszett az ötlet, de elmondta, hogy a nem tudja jelenleg elképzelni hazánkban a versenyt, mert az nagyon életidegen a rendszertől - ezzel a fennálló kommunista berendezkedésre utalt -, de abban maradtak, hogy gondolkodnak itthon az ötletről. 1983 júliusában a brazíliai magyar nagykövet felkereste Rohonyit, hogy hallott az ötletről, lát benne potenciált és felvette a magyar Külügyminisztériummal a kapcsolatot az ügy érdekében és nemsokára telexen (távírógép) megérkezett a külügyminisztériumba a brazíliai magyar nagykövetség kérése, hogy jó lenne évenként megrendezni egy magyarországi futamot. A telexen érkezett levél annyira meglepte a minisztérium dolgozóit, hogy nem is tudták, hogy hirtelen mit kezdjenek a javaslattal, de azért elutasítani sem akarták elsőre. A külügyminisztériumból a táviratot megküldték az OTSH-nak azaz az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak valamint a Magyar Autóklubnak és elkezdtek tárgyalni, foglalkozni a kérdéssel.
(Középen Balogh Tibor az Autóklub főtitkára, forrás: Origo)
Villámgyorsan eltelt a nyár és az ősszel felgyorsultak az események. 1983. szeptember 11-én rendezték meg az olaszországi Monza városában az olasz nagydíjat. Ezen a napon Rohonyi Tamás kapott egy telefont Budapestről, pontosabban Hámori Tamástól az OTSH nemzetközi osztályvezetőjétől, hogy el tudná-e hozni Ecclestone urat Budapestre. Rohonyi megkérdezte Ecclestone-t, aki erre azt felelte, hogy „... menjünk át holnap, odarepülünk.” Másnap meg is érkeztek Budapestre, Ecclestone-t az Intercontinentalba szállásolták el, ott egy a Dunára illetve a Halászbástyára néző lakosztályt kapott, majd a budai várba is felment. Állítólag ez a látvány győzte meg Ecclestone-t, hogy Budapestre kell hozni a versenyt és kijelentette, hogy „... a világ legjobban őrzött titka, hogy Budapest milyen szép! Ezt soha nem gondoltam!” A Forma-1 vezetői mindenképpen egy városi vagyis utcai versenyt szerettek volna és ezért jött elő a Városliget, mint lehetséges helyszín. Másnap Ecclestone és kísérete kimentek és megnézték a Városligetet, felmérték a terepet és úgy mentek haza, hogy ez a helyszín tökéletes lenne Forma-1-es futam megszervezésére. Többekben felmerülhet a kérdés, hogy miért kerestek új világbajnoki helyszíneket, különösen a vasfüggönyön túl. Nádor István, aki 1983 tavaszáig volt a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség főtitkára, így fogalmazott, amikor erről kérdezték: „Ecclestone okos ember, tudja, hogy a támogató mamutcégek csak akkor ölik dollármillióikat a Forma 1-be, ha biztosított az évenkénti 14—16 VB-futam. Azután van még egy szempont, ez már szakmai: Ecclestone pontosan tudja, hogy az állandó pályák egy idő után kissé unalmassá válnak, ezért igyekszik olyan terepet keresni, mint amilyen a monte-carlói. Ezért tetszik neki a városligeti!” 1984. január 16-án azonban az OTSH és a Magyar Autóklub közölte a Formula-1-es világbajnokság versenysorozatának szervezőbizottságával, hogy Budapest 1984-ben nem kíván versenyt szervezni és a rendezés jogától visszalép. A döntésüket azzal indokolják – amelyet az országos napilapok is leközöltek másnap – hogy „... a verseny technikai feltételeinek biztosításához, egyben a Városligetben kijelölendő pálya útvonalának szükséges felállításához a rendelkezésre álló idő nem elegendő”, de hozzátették, hogy a későbbi akár az 1985-ös nagydíj megrendezésétől nem zárkóznak el és megkezdik ennek előkészületeit.
(Bernie Ecclestone, forrás: Alfahir.hu)
Miért kaszálták el a magyar nagydíj megrendezésének lehetőségét egyelőre? Egyrészről a verseny lehetséges időpontjáig 1984. október 7-ig valóban kevés idő állt a hazai szakmai szervezetek rendelkezésére, hogy biztosítsák a verseny technikai feltételeit, így nem volt garantálható, hogy hazánkban közel egy év múlva nagydíjat rendezzenek. A másik ok a pálya kérdése volt, hiszen a városligeti verseny kapcsán készült egy előzetes terv, mely szerint a Dózsa György útról kanyarodott volna az Ajtósi Dürer sor irányába a pálya, amely visszatér a Ligetbe és a Közlekedési Múzeum előtt kanyargott volna a fák között, majd az Állatkert mellett elhaladva fordult volna vissza a Hősök terére. Ezt az illetékes elvtársak (a Fővárosi Tanács) azért utasították el, mert a Hősök tere akkor már a világörökség része volt, másrészt a nagy zaj miatt nem lehetett volna az állatok közelében vezetni a nyomvonalat. Állítólag Bernie Ecclestone rendkívül dühös volt a magyar visszalépés miatt, mert ő 1983 decemberében a kész szerződéstervezettel érkezett vissza Budapestre és meglepődve tapasztalta, hogy az előkészületek semmit sem haladtak előre. Akkor úgy nézett ki, hogy elbukott a magyar verseny lehetősége, de szerencsére akadt olyan hazai sportvezető és a felsőbb vezetésben befolyásos személy, aki nem hagyta veszni a lehet, hogy soha vissza nem térő lehetőséget.
(A városligeti pálya tervezete, forrás: Városliget)
Bármilyen meglepően is hangzik, egy teniszpályán került elő újra a Forma-1-es magyar verseny megrendezése érdekében. Hámori Tamás volt az OTSH nemzetközi osztályvezetője és nagyon szeretett teniszezni és az egyik teniszező partnere egy bizonyos Bartha Ferenc volt, aki a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője volt, és egyben Marjai Józsefnek az egyik minisztertanácsi elnökhelyettesnek (miniszterelnök-helyettes) volt a titkára, tehát egy vezető pozícióban lévő személyről beszélünk. Hámori próbálta rávenni Barthát – akinek egyébként tetszett a Formula-1 ötlete – hogy beszéljen Marjaival a tervről, ne hagyják azt elveszni. Ennek a fő célja kétségtelenül az volt, hogy a felső vezetés, tehát a MSZMP Politikai és Központi Bizottsága is foglalkozzon a kérdéssel és támogassa azt, mert ekkor 1984 elején még nem volt hivatalos állásfoglalás a verseny megrendezésének a támogatásáról főként azért, mert a moszkvai pártvezetés sem tudta eldönteni, hogyan foglaljon állást a kérdésben. Az volt a fő ellenérvük a Formula-1 ellen, hogy az egy kapitalista „csökevény” és nem engedhetnek be a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) országok valamelyikébe egy színtiszta kapitalista üzleti vállalkozást. Mindezek ellenére hogy az egyöntetű, hivatalos politikai támogatás nem volt meg, azért akadtak a kormányban, az MSZMP PB-n és KB-n belül a megrendezésnek támogatói, mint például az előbbiekben említett Bartha Ferenc, Marjai József, akik pontosan átlátták azt és tisztában voltak vele, hogy ez nem csupán egy autóverseny lenne, hanem hazánknak ez jelentős gazdasági hasznot, idegenforgalmi bevételt hozhatna, annak ellenére is, hogy nyugati kezdeményezésről van szó. 1984-ben a kései Kádár-korszakban az életszínvonalat és a látszólagos gazdasági növekedést már több éve külföldi tőke elsősorban a Nemzetközi Valutalap és a Világbank finanszírozta. A versennyel léphettünk egyet a Nyugat felé és a Forma-1 hazai támogatói is úgy gondolták, hogy nem baj, ha ezzel is közeledünk a kapitalizmus felé, mert az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kommunizmus fennállása veszélyben volna és ettől összeomlana, hanem ebből számos előnye származhatna hazánknak.
(Urbán Lajos volt közlekedési miniszter (balról), Dávid Sándor újságíró, Rohonyi Tamás, Nádasdi János, a szervezőbizottság vezetője és Hámori Tamás az OTSH-tól, akik a legnagyobb támogatók voltak, forrás: Blikk)
Mindezen tények ismeretében 1984 januárjában, tehát akkor, amikor megszületett a döntés, hogy 1984 őszén nem lesz hazánkban Formula-1-es nagydíj, akkor a Magyar Autóklub és az Országos Testnevelési és Sporthivatal képviselői, szakemberei az élen Balogh Tiborral és Hámori Tamással Londonba utaztak a FOCA székházába tárgyalni Ecclestone-nal. „A tárgyalás eredménye, hogy Budapest megrendezheti az 1985. szeptember 22-i Forma 1-es futamot.” Ezen a megbeszélésen állapodtak meg arról is, hogy a korábban a Fővárosi Tanács által nem támogatott Városliget helyett a Népligetben lesz a verseny, ahol már korábban 1936-tól egészen 1972-ig rendeztek autó- és motorversenyeket, és amelyet 1984 júniusában maga Ecclestone is megtekintett ezért rábólintott a pálya helyszínének a módosítására. A szerződéstervezetet nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott információk alapján hazánknak a verseny ötéves megrendezése „... körülbelül 750 millió forint bevételt hozna, ebből tisztán körülbelül 500 millió forintnyi lenne a dollárban számolt bevétel.” Az előkészületek tehát újra elkezdődtek, a tárgyalások alatt azonban számos problémába ütköztek a hazai szakemberek. Egyrészről az új helyszínként kijelölt Népligetben a pályaépítés miatt „... a hatszáz fa mellett 90 ezer négyzetméter fa és 22 ezer négyzetméter cserje pusztulna el. A terület gazdája, a Fővárosi Tanács — bár elvben támogatja a verseny megtartását —, nem járult hozzá ilyen mérvű környezetromboláshoz.” Másrészről áthidalhatatlan problémát jelentett a beruházáshoz szükséges pénz előteremtése. Az állam ugyanis kijelentette, hogy nem nyújt támogatást a verseny megrendezéséhez, ez abból adódik, hogy az országot állampártként irányító Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi szerveitől ekkor nem érkezett hivatalos állásfoglalás. A magyarországi gazdasági társaságnak tehát saját magának kellett előteremtenie a pénzt és ezzel kapcsolatban különböző számítások is készültek. Ezen számítások alapján a népligeti pálya építése 150 millió forintba került volna, továbbá a rendezés költségei 10-15 milliót tettek volna ki és még ott voltak a FOCA-nak fizetendő díjak is. „Mindent összeszámolva, öt év alatt a vállalati bevételek nem fedeznék, a kiadásokat, mert az a bizonyos 750 millió számtalan üzletben, vendéglőben, szállodában és szórakozóhelyen jelentkezne pluszként, ám a jegyekből és a szállodai jutalékból csak 350 millió folyna be a versenyt rendezők kasszájába, ez pedig kevés.”
(A népligeti pálya terve, forrás: Józsefváros újság)
1984. április 16-án egy nagyszabású operatív ülésre került sor a pénzügyminisztériumban arról, hogy küldjenek jelentést a Forma-1 illetékeseinek, hogy megtudják-e rendezni a versenyt a következő év őszén. Ezen a megbeszélésen részt vettek többek között az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az OTSH, a Magyar Autóklub képviselői és az előterjesztésben az a megállapítás született, hogy ilyen körülmények között Magyarország még nem áll készen és nem tud felkészülni a nagydíj megrendezésére 1985-ben, de folytatják az előkészületeket, és egy pár év múlva talán sikerül megrendezni a Forma-1 magyar nagydíjat. Ezt a jelentést megkapta a FOCA 1984. június elején leült tárgyalni a hazai sportszakmai szervezetekkel a feltételek újratárgyalásáról, amelyek egyértelműen a FOCA-nak kedveztek például a reklámbevételeket tekintve. Ezen a nyáron a kedvező fordulatok miatt mindenki reménykedett az 1985 őszi versenyben, mivel bejelentkezett a rendezés fennmaradó költségeinek a finanszírozására a CIB vagyis a Közép-Európai Nemzetközi Bank, a gazdasági társaság tagjai pedig készek lettek volna a saját tőkéjüket belefektetni a vállalkozásba, valamint „... a tervező szakemberek sem tétlenkednek, s talán sikerül a Fővárosi Tanács hozzájárulásával a Népligetben egy másik nyomvonalat kijelölni, amely kevesebb pénzbe és zöldterületbe kerülne.” Mindezek ellenére eléggé kétségesnek tűnt az, hogy tényleg megszületik a végleges megállapodás a felek között, mert a FOCA a szerződés aláírása előtt magas szintű garanciákat kért a magyar féltől, hogy biztosan tudnak minden feltételt biztosítani, vállalni és meg tudják valósítani a versenyt. Csakhogy ezeket a garanciákat a magyar fél nem tudta vagy nem akarta megadni, így a FOCA-nál Bernie Ecclestone hiába várt a magyar válaszra a versennyel kapcsolatban, nem érkezett semmilyen reakció, az idő pedig sürgette a Formula-1 versenybizottságát, amely döntött a következő évi versenyekről, mert számos új pályázó volt Magyarország mellett. Végül 1984 őszén a FOCA a magyar válasz hiányában úgy döntött, hogy odaadja más országnak a rendezés jogát és ez lett Estorilban a portugál nagydíj. 1984 őszén úgy tűnt, hogy kútba esett a budapesti Grand Prix terve, de az új év elején váratlan fejlemény következett az ügyben.
1985. január közepén tulajdonképpen minden hírverés nélkül, szinte titokban ismét Budapestre érkezett Bernie Ecclestone a FOCA elnöke. Erről a rövid látogatásról exkluzív interjút is adott a Magyar Nemzetnek, amely az 1985. január 26-án jelent meg. Azt mondta, hogy „korábbi látogatásai alkalmából nem volt meggyőződve arról, vajon Budapesten igazán akarják-e a Forma–1-es versenyt. Most viszont kedvezőbben ítéli meg az esélyeket.” Nem tagadta, hogy nagy kockázatot kell vállalnia a magyar szervezőknek, hogy tényleg egy színvonalas versenyt tudjanak szervezni és a rendezésbe belefektetett pénzek várhatóan csak a harmadik évben fognak megtérülni. Megint fel fog merülni az előző év problémája a tőke hiánya, de ebben úgy érzi, hogy a felek érdekeltek a kompromisszumos megegyezésben. Kiemelte, hogy a magyar Grand Prix ügyében a gazdasági társaság egyik tagja pl. a Magyar Autóklub vagy Cooptourist sem dönthet. „Csakis olyan központi szerv hozhatja meg a végleges döntést, amely átfogóan, az ország érdekei szempontjából képes mérlegelni a Forma-1 szervezőinek ajánlatát." Itt burkoltan Ecclestone a hazai kommunista vezetésre utalt, akiktől egyértelmű, határozott választ, garanciákat várt arra, hogy támogatni tudják-e a Formula-1-es magyar nagydíj megrendezését vagy sem és szerencséjére a válaszra nem is kell sokat várnia a Forma-1 urának.
1985. február 5-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya és a Gazdaságpolitikai osztálya egy tájékoztatót készített a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának a Forma-1 nemzetközi autóverseny budapesti megrendezéséről. Ebben a tájékoztató anyagban szó esik arról, hogy a verseny „... az eddigi tárgyalások alapján reális lehetőség mutatkozik arra, hogy 1986 augusztusában, továbbá az ezt követő négy-hét évben ez megvalósuljon.” A tervezett helyszín a Népliget lenne, amellyel egyetért a FOCA, a Fővárosi Tanács és a Belügyminisztérium is. A rendezés jogáért a FOCA 650.000 dollárt kér, amely 1985-ben 1 dollár = 50 forint árfolyamon számolva 32.500.000 forint volt. A jelentés készítői kiemelik, hogy a verseny lebonyolítása jelentős gazdasági előnnyel járna hazánknak. „A számítások szerint öt év alatt az ország mintegy 700 millió forint, többségében konvertibilis bevételhez jutna. Ezzel nagyobb részt a vendéglátóipari szolgáltató vállalatok és csak kisebb mértékben a pénzügyi forrást előteremtő szervezők számolhatnak.” Kiemelik, hogy ez nagyban hozzá tudna járulni az országimázs növeléséhez és az ide látogató turisták a vásárlóerejükkel megalapozhatnák hazánk külkereskedelmét. Hozzáteszik, hogy a sikeres rendezéshez elengedhetetlen az együttműködés a lebonyolításban közreműködő sport- és egyéb szervezetekkel különös tekintettel a Magyar Televízióval, illetve hangsúlyozzák azt is, hogy szükséges a megvalósításhoz az állami felügyelet és koordináció, amellyel a Közlekedési Minisztériumot bízzák meg. A jelentés készítői javasolják, „... hogy a Politikai Bizottság fogadja el a tájékoztatót. Értsen egyet azzal, hogy a megfelelő megállapodások esetén a versenyeket Budapesten megrendezzék.” Végül is az MSZMP Politikai Bizottsága elfogadta a tájékoztatót a Forma-1 nemzetközi autóverseny budapesti megrendezéséről és támogatta azt. A rendezés állampárti támogatásához egyértelműen szükség volt a Közlekedési Minisztériumra, ahol az 1985-ös év elején kezükbe vették az irányítást és az előkészületeket a verseny 1986-os lebonyolítása érdekében.
Megszületett a kedvező állami döntés, azonban szinte ezzel egy időben jött a hír szintén Budapestről a Fővárosi Tanácstól, hogy nem engedélyezik különböző hatósági engedélyek hiánya és környezetvédelmi okokból a pálya építését a Népligetben, így az a probléma zúdult a Közlekedési Minisztérium nyakába, hogy gyorsan találjanak egy új helyszínt. A minisztérium, a Magyar Autóklub és az Aszfaltútépítő Vállalat közösen kereste az új versenypályának való helyszínt és úgy tűnt, hogy pont kerül az ügy végére, ugyanis a Velencei-tó északi partját jelölték ki a pálya megépítésére Nadap község szomszédságában. „A Velencei-tavat és környékét könnyűszerrel és gyorsan meg lehet közelíteni az M7-esen és a 70-esen, de vasúttal is. A táj szép, a környék rendezett, s az infrastrukturális ellátottságra sem lehet panasz.” Hozzá is kezdtek a földterületek kisajátításához, amikor is 1985 márciusa közepén Bernie Ecclestone ismét megjelent Budapesten, hogy a versennyel kapcsolatos tárgyalásokat folytassa és itt közölték vele, hogy a pálya az Budapesttől mintegy 50 kilométerre a Velencei-tónál lesz. Ecclestone csak a fejét csóválta és ennyit mondott: „Ez a helyszín túlságosan messze esik a fővárostól, nem fogadhatjuk el.” Így ismét egy új helyszínt kellett keresniük a szervezőknek és a jó megközelíthetőség miatt az autópályák mellett keresgéltek. Az Aszfaltútépítő Vállalat vezetőinek jutott az eszébe, hogy Kerepestarcsa (ma: Kerepes és Kistarcsa) mellett volt egy építésvezetőségük és megtetszett nekik a Szilasliget (Kerepestarcsa része) és Mogyoród közötti Hármas-forrás területe, amely egy völgyben feküdt. Gulácsi Ferenc a későbbi Hungaroring egyik tervezője felidézte hogyan is történt mindez: „Kerepestarcsa környékén az Aszfaltútépítő Vállalatnak van egy építésvezetősége, és ennek a kapcsolatnak a révén jutottunk el Kerepestarcsa tanácselnökönőjéhez, Vassné Nyéki Ilonához, és ő az első pillanattól azt vallotta, hogy nagyon szeretné, ha náluk megfelelő helyet találnánk.” Vassné Nyéki Ilona 1985 és 1990 között Pest megye 1. számú választókerületének volt az országgyűlési képviselője. 1985 májusában, júniusában járunk, amikor építésügyi, közlekedésügyi és környezetügyi szakemberek felmérték a Hármas-forrás területét és június közepére el is készítették az előzetes szakvéleményt a Kerepestarcsa és Mogyoród közötti terület hasznosításáról. A szakemberek autóversenypálya építésére alkalmasnak találták a területét, így megindulhattak a szakmai egyeztetések az illetések hatóságokkal és érintett településekkel. Ezután kivitték oda a Közlekedési Minisztérium illetékeseit, akiknek szintén tetszett a helyszín és emellett döntöttek. Ezt követően a Pest megyei Tanács július végén elfogadta a Forma-1 autóversenypálya Kerepestarcsa-Mogyoród közötti térségben történő elhelyezését és előzetesen hozzájárult a terület ezirányú felhasználásához. Időközben az új versenypálya felépítésének finanszírozásáról megállapodott egymással a Közlekedési Minisztérium és az Országos Tervhivatal azzal, hogy egy hitelkonstrukció keretében hitelt adnak a Forma-1 Gazdasági Társaságnak, így elhárult az utolsó akadály is a pálya megépítése előtt. A hitelt tíz év alatt kellett visszafizetnie a társaságnak és a szerződést a GT az Állami Fejlesztési Bankkal kötötte meg. Az, hogy a tárgyalások az újabb és újabb felmerülő problémák ellenére mondhatni azt, hogy zökkenőmentesen zajlottak abban nagy szerepe volt a Közlekedési Minisztériumnak és ott is három személynek: Urbán Lajos közlekedési miniszternek, Nagy Ervin miniszter-helyettesnek és Horváth Árpád osztályvezetőnek, akik kellő határozottsággal irányították az előkészületeket és a menedzselésüknek köszönhetően, mind az állam és mind a sportszakmai szervezetek rábólintottak a rendezésre és ezáltal 1985 augusztusára az előkészítő tárgyalások eredményesen lezárultak.
(A mogyoródi völgy, ahol végül felépült a versenypálya, forrás: Mogyoród - környéke.hu)
Augusztus 21-én a Közlekedési Minisztériumban sajtótájékoztató keretében Horváth Árpád a minisztérium osztályvezetője bejelentette, hogy az előkészülő tárgyalások után megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Közlekedési Minisztérium, a Magyar Autóklub és a FOCA között a jövő évi versenyről. Közölték, hogy a hivatalos döntést arról, hogy 1986-ban lesz-e magyar nagydíj, majd szeptember 8-án hozzák meg a monzai Grand Prix-en, ahol összeállítják a jövő évi versenynaptárat. Elérkezett szeptember 8. és monzai versenyhétvége, ahol végre számunkra kedvező döntést hozott a FOCA: A Forma 1-es Magyar Nagydíj bekerül az 1986-os Forma-1 versenynaptárába, de ezt a döntést hivatalosan egyelőre még nem közölték sem a hazai, sem a nemzetközi sajtóval. Szeptember 10-én a FOCA részéről Bernie Ecclestone elnök, míg magyar részről Balogh Tibor a Magyar Autóklub főtitkára Londonban megkötötték a szerződést az 1990-ig rendezendő magyar nagydíjról. A felek arról is megállapodtak, hogy a szerződés aláírását egyazon időben fogják bejelenteni, így szeptember 13-án Balogh Tibor a Magyar Autóklub székházában a magyar újságíróknak, míg Bernie Ecclestone a belgiumi versenyhétvégén a nemzetközi újságíróknak jelenti be a történelmi döntést: 1986-ban először rendeznek Formula-1-es autóversenyt a vasfüggöny mögött, amelynek a helyszíne Magyarország és a Mogyoród mellett felépülő új versenypálya, a Hungaroring lesz. Ezzel lezárultak a több, mint 2 éve tartó tárgyalások a felek között és megkezdődhetett a felkészülés az első magyar nagydíjra.
A következő részben a Hungaroring építéséről lesz szó.
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Kerek Bálint (2024): Forma-1 a vasfüggöny mögött. OV1WET_2024.pdf
