(Szálasi Ferenc a felrobbantott Lánchíd előtt 1945 januárjában, forrás: Index.hu)
1944 októbere és 1945 áprilisa között volt talán a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka. Ez volt hungarista-nyilas rémuralom, amelyet a képen látható személyhez kötünk: Szálasi Ferenchez. A rémuralom alatt a hungarista kormányzat teljes mértékben kiszolgáltatta az ország minden anyagi és emberi erőforrását a német megszállóknak, zsidók tömegeit végezték ki és küldtek halálsorra, valamint mérhetetlen anyagi, erkölcsi pusztítást és rombolást hagytak hátra maguk után. Egy olyan időszak eseményeire hívom fel a figyelmet, amely SOHA, de SOHA nem ismétlődhet meg!
De ki is az a Szálasi Ferenc a rendszer névadója? Szálasi Ferenc ígéretes katonai pályafutás elé nézett fiatalkorában. Bécsújhelyen a „K. u. K. Theresianische Militärakademie”-t, azaz a császári és királyi „Mária Terézia” Katonai Akadémiát végezte, s ott 1915-ben hadnagyi rangfokozatot szerzett. Tanulóéveit követően Szálasi azonnal a frontra került, ahol hároméves szolgálata alatt komoly elismerésre tett szert, így például elnyerte a Vaskorona Rend III. osztályú kitüntetését. Később folytatta előmenetelét a katonai pályán: 1920–21 során altiszti, majd 1923-tól vezérkari tiszti képzésben vett részt, háborús előmenetelének köszönhetően pedig gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1924-ben századossá léptették elő, a vezérkar tagjaként 1929-ben századparancsnok, majd a következő évben Budapesten osztályvezető lett, 1933-ban pedig vezérkari őrnaggyá nevezték ki.
Azonban az ígéretes katonai pályát sutba dobta a politikai elképzelései és tervei miatt. Sok időt töltött elmélkedéssel és olvasással és ebből született meg idővel a hungarista ideológiája és messiás küldetéstudata, amelyet könyvben is leírt és mindezekért cserébe feladta a katonai pályáját. Később mindenáron hatalomra akart jutni és mindent elkövetett a hungarizmus eszméjének terjesztéséért. 1935 márciusában megalapította a Nemzeti Akarat Pártját.
(Szálasi párttagkönyve, forrás: Wikipédia)
Szálasi követendő példának tekintette az akkori kor két szélsőjobboldali diktátorát Adolf Hitlert és Benito Mussolinit. A német diktátor elsősorban a párt megszervezésében, szimbólumrendszerével és személyi kultuszával jelentett mintát a politikus számára, míg az állam korporativista felépítése egyértelműen az olasz államberendezkedést másolta. A hungarista ideológia emellett hangsúlyosan antiszemita nézeteket vallott, célul tűzte ki a Kárpát-medence zsidóságának teljes kitelepítését, ugyanakkor elutasította a náci fajelmélet téziseit. Visszakívánta állítani a korábbi történelmi Magyarországot, de a Kárpát-medencében élő nemzetiségeknek jelentős autonómiát biztosított volna. Zavaros téveszme és következtetések levonása, amelyek veszélyt jelentettek a Horthy-rendszerre, így az állam igyekezett Szálasit ellehetetleníteni.
(Benito Mussolini Olaszország fasiszta diktátora és Adolf Hitler Németország vezetője, forrás: Wikipédia)
A Nemzeti Akarat Pártja (NAP) mellett illegális mozgalmat is alapító Szálasi első pártját ezért 1937-ben a feloszlatták, a vezér ellen pedig büntetőper indult, aminek eredményeként 1938–40 között a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. De a vezér börtönben raboskodása kultusz eredményezett és sokan támogatták is elképzeléseit. Annyira, hogy még az akkori miniszterelnök Darányi Kálmán engedélyezte a Nyilaskeresztes Párt működését és még a választásokon is elindulhattak.
(Szálasi a börtönben, forrás: HUN - hangok)
1939-ben a választásokon a legnagyobb ellenzéki erővé léptek elő a nyilaskeresztesek, de mindez kevés volt, a korszak kormánypártja mögött jelentősen elmaradt még a támogatottságuk és ez a világháború időszakában sem növekedett meg.
(Az 1939-es nemzetgyűlési választások eredménye, forrás: ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet.)
Meglepő lehet, de 1944 márciusában, mikor Hitler parancsára a németek megszállták hazánkat, a kinevezett új kormányfő nem Szálasi lett, hanem Sztójay Döme korábbi berlini követ. Hitler csak végső esetben kívánta rábízni az ország irányítását.
(Sztójay Döme hazánk miniszterelnöke 1944 márciusa és augusztusa között, forrás: Wikipédia)
Ez 1944 őszén bekövetkezett: Akkor ugyanis a kormányzat titkos béketárgyalásokba kezdett a Szovjetunióval a háborúból való kilépésről, amelyről a német hírszerzés tudomást szerzett. Veesenmayer Hitler magyarországi megbízott teljhatalmú követe már 1944 szeptemberében megkereste a nyilasokat egy német segítséggel végrehajtott fegyveres puccs ajánlatával, amelyet elfogadtak. 1944. október 15-én Horthy beolvasta kiáltványát a rádióban, mely szerint szembefordulunk a németekkel és békét kötünk egykori ellenfeleinkkel. Végül Horthy zsákutcába fut, megindítják a németek a puccsot és Horthyt lemondásra kényszerítik.
(Veesenmayer a Harmadik Birodalom budapesti képviselője, forrás: Wikipédia)
(Otto Skorzeny az SS tisztje, aki irányított a puccsot és elraboltatta a kormányzó kisebbik fiát, forrás: Wikipédia)
„Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani.”
(Részlet Horthy 1944. október 15-i kiáltványából)
1944. október 15-én este Szálasi Ferenc proklamációt olvasott fel a rádióban, melyben bejelentette a háború végsőkig való folytatását, és feltétlen támogatásáról biztosította Németországot, a nácik pedig cserében zsarolással kikényszerítették a távozó kormányzótól a nyilas vezér miniszterelnökségének legitimálását. Október 16-án tehát teljesült Szálasi álma, kezébe került a hatalom, amit egyrészt a totális mozgósításra, másrészt pedig zavaros ábrándjainak megvalósítására, a hungarista „munkaállam” felépítésére használt fel.
(Szálasi a hatalomátvétel napján, forrás: Wikipédia)
Megalakította november elején saját kormányát, ő maga pedig, mint nemzetvezető felesküdött a Szent Koronára. Szálasi egyesítette a miniszterelnöki és az államfői hatalmat, tehát egy klasszikus vezérelvű, személyi kultuszra épülő diktatúrát hozott létre, amely egyben totális volt, tehát kiterjedt mindenre és mindenkire.
(A Szálasi-kormány, forrás: Wikipédia)
(Szálasi felesküszik a Szent Koronára, forrás: MFI)
(A nemzetvezető eskütétele, forrás: Filmhíradók Online)
Szálasi november 7-én kormányrendeletben tette közzé kormányprogramját, amely a „Dolgozó Nemzet Hivatásrendje” nevet kapta, és amelyben egy korporativista államot vázolt fel. Ebben a korábbi érdekvédelmi szervezeteket (pl. szakszervezetek) betiltották és helyette 14 rendre osztották az ország népét (pl. parasztok, munkások, katonák) és Szálasi önmagát bízta meg a munkások rendjének vezetésével. A párt több állami feladatot és funkciót átvett, létrehoztak árnyékkormányt és árnyékparlamentet, amely a Szálasi-kormány és a párt munkáját segítette, de csekély befolyással rendelkeztek. Tehát a törvényhozó hatalmi ág is megszűnt, szinte egybeolvadt a végrehajtó hatalommal. A polgári közigazgatást teljesen alárendelték a katonainak, a főispánokat és a fontos állami intézmények vezetőit leváltották és saját embereiket állították a helyükre. Először a helyi és országos vezetőket, majd a főispáni kart cserélték le teljesen. Megszüntették a feudális eredetű címek (főméltóságú, nagyságos stb.) használatát és eltörölte az „úr” megszólítást, ami helyett a hungarista „testvér” került bevezetésre.
Elrendelték az ország totális mozgósítását A kormány a honvédelem érdekében 12–70 éves korig teljes mozgósítást rendelt el: a 17 és 37 év közötti férfilakosság sorkötelessé vált, a náluk idősebbek és fiatalabbak pedig nemre való tekintet nélkül közérdekű munkaszolgálatot voltak kötelesek ellátni. Ezentúl az ország egész területét hadműveleti területnek nyilvánították, aminek következtében az országban bárhol eljárhatott a Honvéd Vezérkar alá tartozó különleges katonai bíróság.
1945. január 1-jével pedig új államcímert is bevezettek.
(Az új államcímer, forrás: Wikipédia)
Szálasi hatalomra kerülésével újra indult a zsidók deportálása és megkezdődött a budapesti zsidóság gettósítása, de a budapesti zsidók nagy része megmenekült a haláltól. A németek nyomására zsidók ezreit kellett munkaszolgálatoskánt elindítaniuk Németország felé, amelyben 65-70.000 ezer zsidó vesztette életét. Pedig rájuk Szálasiénak is szükségük volt a termelés és a haderő pótlása miatt. A németek és nyilasok között ebben a kérdésben komoly vita is kerekedett. Veesenmayer sürgette az újabb deportálásokat, és figyelmeztette, hogy ahogy a hatalomba segítették, úgy el is távolíthatják Szálasit. Végül is utat adtak a kérésnek.
(A budapesti gettó bejárata a VII. kerületi Dohány utcában, forrás: Jó reggelt!)
(A gettó egy korszerűbb térképe, forrás: MTI)
(Zsidók gyalogmenete Kőszegen, forrás: Fortepan)
A szovjet haderő egyre inkább a főváros felé közeledett és Szálasi próbálta elérni Hitlernél, hogy nyílt várossá nyilvánítsák Budapestet, azaz mindenféle pusztítás nélkül haladjanak át a szovjetek a fővároson, de erre a Führer nem adott engedélyt és parancsba adta, hogy minden áron meg kell védeni Budapestet. A kormány december 11-én az ostrom kezdete előtt elhagyta a fővárost és magára hagyta az ott élőket és kitette őket a nyilas fegyvereseknek és megkezdődött számukra a pokol.
A felfegyverzett nyilas egységek több ezer zsidót öltek meg, lőttek a Dunába, lincselték meg őket a gettóban és a nyílt utcán, valamint még a védett házakban is folytatták az öldöklést. Mikor Szálasi értesült a pártszolgálatosok viselkedéséről, és hogy az önkényeskedést felsőbb utasításra sem szüntetik be, kijelentette, hogy ha kell, „tízezer hungaristát személyesen fog felakasztatni” a rend megteremtéséhez. A kijelentést megint nem követte erélyes fellépés.
(Holttestek a pesti nagy gettóban 1944-45 telén, forrás: Flódni)
(Holttest a Duna-parton, forrás: Flódni)
(Holttestek a Dohány utcai zsinagóga udvarán, forrás: Flódni)
(Cipők a Duna-parton, forrás: Wikipédia)
Az ostrom idején a kormány Farkasgyepűn, majd később Brennbergbányán és Kőszegen rendezkedett be, majd 1945 március végén Ausztria irányába elhagyták az országot. Szálasi élete végén egyre többször hasonlította magát Jézus Krisztushoz, egyfajta magyar messiásnak tekintette magát, abszolút küldetéstudattal. Megítélése szerint egy adott időszakban az egypártrendszer népvezetési szükség, amely meg fog szűnni, ha célját elérte - nevezetesen a népbe belenevelődött az egységes világkép. Ekkor, és csakis ekkor jön el a Kánaán. Minden hatalomnak joga és kötelessége ez a feladat. Ekkor kezdte el írni 7 kötetes könyvét a hungarizmusról, amelyet már nem fejezett be.
(A farkasgyepűi bunker, forrás: Betyársereg)
(Szálasi bunkerének a lejárata Kőszegen, forrás: Wikipédia)
A nemzetvezető bukása után Németországban bujkált, közben pedig feleségül vette Lutz Gizellát, akivel akkor már közel két évtizede jegyben járt. Szálasi a német kapitulációt követően rövid időn belül amerikai fogságba került, ahonnan már októberben hazaszállították, és mint háborús bűnöst a népbíróság kezére adták, mely 1946 februárjában vette napirendre az egykori nemzetvezető ügyét. A Jankó Péter által vezetett perben egy hónapon belül ítélet született: a bíróság március 1-jén bűnösnek találta, és kötél halálra ítélte. 11 nappal később Szálasi Ferencet, több egykori miniszterével együtt kivégeztek Budapesten. Sírjának pontos helyét nem ismerjük.
(Szálasi a népbíróságon, forrás: Index.hu)
(Szálasi akasztása, forrás: Jogi Fórum)
Olyan elképzelések, téveszmék kaptak szárnyat a képzeletében, amelynek megvalósítása súlyos károkat okozott Magyarországnak és figyelmeztető példa, hogy egy ilyen ember mégegyszer nem kerülhet a hatalom közelébe!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Tarján M. Tamás: Szálasi Ferenc születése. Rubicon Online. https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1897-januar-6-szalasi-ferenc-szuletese (2025. 10. 16.)
- Szálasi Ferenc naplói (1942-1946). Kultúrpara: Szálasi Ferenc: egy halálos fantaszta. https://kulturpara.blog.hu/2017/02/09/szalasi_ferenc_egy_halalos_fantaszta (2025. 10. 16.)
