(Karikatúra Bosznia Ausztria-Magyarország általi beolvasztásáról, forrás: Steiner Verlag)
1908. október 6-án az Osztrák–Magyar Monarchia annektálta Boszniát, ami külpolitikai válságot eredményezett. Magyarország is csak azzal a feltétellel egyezett bele, hogyha soha nem kerül sor a Horvátországgal való unióra. A lépés elmélyítette a Monarchia és Szerbia ellentétét, valamint kiváltotta Oroszország felháborodását. A balkáni "lőporos vagy ...
(Kádár János az MSZMP főtitkára 1960. október 3-án az ENSZ közgyűlésen beszéde közben, forrás: MTI)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése még ha nem is olyan mértékben, mint ahogy mi szerettük volna, de foglalkoztatta a nemzetközi politikát is! Az ENSZ 1956 őszén napirendjére tűzte és 1963-ig ott is tartotta a magyar kérdést, azaz egy nép felkelését a kommunista diktatúrával szemben és annak véres leverését és megtorlását, amelyhez ...
(Az osztrák-magyar gyarmat egykori és a Duna-menti ország építészetét nem a legszerencsésebben lekoppintó másolatai napjaikban, forrás: Rimányi Áron- Falanszter.blog.hu)
1901. szeptember 07-én a kínai bokszerlázadás lezárásaként alakították ki a tiencsini koncessziós zónákat, amelynek következtében Tiencsin városának mintegy 60%-át felosztották a Kínát gyarmatosítani akaró nagyhatalmak, köztük az Osztrák-Magyar Monarchia is, amely egy körülbelül ...
(Tildy Zoltán köztársasági elnöki esküt tesz 1946. február 1-jén a Parlamentben, forrás: Darabanth)
Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin, Sulyok Tamás, Baka András. A Harmadik Magyar Köztársaság eddigi államfői vagy másnéven köztársasági elnökei, akik 1990 óta betöltötték a pozíciójukat. Megválasztásukat az Országgyűlés tette lehetővé és teljesen legitimnek tekinthető a megválasztásuk, ...
(Grósz Károly németországi látogatáson, a BMW gyárban, 1987-ben, forrás: MEK.OSZK.HU)
Megkívánta újítani a szocializmust, feladta a tervgazdaság egyes elemeit és egyfajta szocialista piacgazdaságot akart létrehozni. Azonban keményvonalas politikusként a rendszer keretein nem kívánt változtatni, kommunizmusban gondolkodott. Ez lett a veszte, párton belüli ellenfelei sokkal nagyobb reformokban gondolkodtak, nemcsak gazdasági, hanem politikaiakban is! Egy idő után ...
(Rákosi Mátyásról készített karikatúra a bukását követően, forrás: Wikipédia)
Rákosi Mátyás a 20. századi magyar történelem egyik, de talán az egész történelmünk legvisszataszítóbb figurája, aki 1945-től kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal tulajdonképpen 1956-ig volt Magyarország első embere, mint a Magyar Kommunista Párt később a Magyar Dolgozók Pártjának a főtitkára, miniszterelnök-helyettes, miniszterelnök. Az irányítása alatt hazánk ...
(Nagy Imre 1953 július elején a parlamentben az új szakasz bejelentésekor, forrás: Origo)
1953. július 4-én Nagy Imre váltotta Rákosi Mátyást a miniszterelnöki pozícióban! Már az első parlamenti beszédében jelezte, hogy a szocialista rendszer felülvizsgálatára törekszik és feladata a rákosista politika torzulásainak kijavítása! Nagy váltás volt ez a Rákosi Mátyás fémjelezte kommunista politikához képest, de Nagy Imre, mint hithű kommunista nem a ...
(Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban, forrás: Domenica del Corriere)
1914. június 28-án halálos merényletet követett el Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös és felesége ellen Gavrilo Princip szerb diák , aki miután kicsapták őt a szarajevói szerb gimnáziumból, Belgrádban folytatta tanulmányait és ott kapcsolatba került a Fekete Kéz nevű ...
(Nagy Imre és társainak pere az ítélethirdetés előtt, forrás: 24.hu)
Nagy Imrét az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét és társait többek között Gimes Miklóst, Maléter Pált 1958. június 15-én szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül ítélték halálra. Másokat, mint például Szilágyi Józsefet, Kopácsi Sándort, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Tildy Zoltánt és ...
( Feldöntött villamos-barikád a Nagymező utcában az 1912. május 23-i vérvörös csütörtökön, forrás: Volt egyszer egy Magyarország. Szerkesztette: Gerő András-Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke Balassi Kiadó-Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996, 45. kép.)
1912. május 23-án Budapesten az akkori legnépszerűbb ellenzéki párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által szervezett sztrájkot és tömegtüntetést a rendőrség és a katonaság brutálisan, ...