A Rákosi-címer valójában nem is volt címer?

coat_of_arms_of_hungary_1949-1956_svg_1.png

A Magyar Népköztársaság 1949 és 1989 között állott fent Magyarországon. Ennek két nagyon fontos szakasza volt: az első az úgynevezett Rákosi-korszak 1949 és 1956 között, a második pedig a Kádár-korszak 1957 és 1989 között. Az előbbi korszaknak látható fentebb a címere, amely nem is számított igazából címernek! Hogy miért is nem?

A szocialista országgyűlés 1949. augusztus 18-án fogadta el az új szovjet mintán alapuló alkotmányt és az új szintén szovjet mintán alapuló új jelképet az 1949. évi XX. törvényben, amely 1949. augusztus 20-án lépett hatályba. A mindenki által csak Rákosi-címerként emlegetett új jelkép a törvény alapján így írható le: „Kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, kerek világoskék mezőben kalapács és búzakalász; a mező felső részén a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöldszínű szalag.”

Viszont heraldikai, tehát címertani szempontból ez mégsem számított címernek, mert annak tartalmaznia kell minden esetben egy pajzsot és ebből a pajzs kimaradt! De ez ekkoriban nem volt meglepő, mivel a heraldika ekkoriban a 20. század közepén áltudománynak számított.

Az új címer kitalálóinak sokkal fontosabb volt, hogy a környező szocialista országokéhoz hasonló címerünk legyen. Így a mintát a kommunista országok más címerei adták, de ez nem volt kötelező, mert például a csehek is megtartották az oroszlánt a címerben vagy a lengyelek a sast.

coat_of_arms_of_the_soviet_union_1956_1991_svg.png

(A Szovjetunió címere adta az alapját az új jelképünknek)

coat_of_arms_of_poland_1955-1980_svg.png

800px-middle_coat_of_arms_of_czechoslovakia_svg.png

(A kommunista fordulat ellenére a lengyelek megtartották a sast vagy a csehek az oroszlánt a címerükben)

Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első embere azzal indokolta az új államcímer bevezetését, hogy a "Kossuth-címer nem fejezi ki, hogy Magyarország a dolgozó munkások és parasztok országává vált."

Az úgynevezett Rákosi-címer a magyar zászló közepébe is bekerült és az 1956-os forradalom idején a tüntetők ezt a címert vágták ki a zászlóból és így lett a lyukas zászló a forradalom és szabadságharc egyik jelképe.

flag_of_hungary_1949-1956_svg.png

(A Rákosi-címer a magyar zászlóban)

flag_of_hungary_1956_revolution_svg.png

(Az úgynevezett lyukas zászló 1956-ban)

A forradalom egyik követelését teljesítve a Nagy Imre-kormány elfogadta a Rákosi-címer lecserélését a Kossuth-címerre, azaz a korona nélküli kiscímerre, amelyet már használtak 1848-ban, 1918-ban és 1946 és 1949 között is. A címer bal oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott úgynevezett árpádsávos. A Kossuth-címer egészen 1957 májusáig volt használatban és a forradalom leverését követően egy rövid ideig Kádár is ígéretet tett a megtartására, de szavát nem tartotta be.

kossuth_coat_of_arms_svg.png

(A Kossuth-címer)

Azonban az országgyűlés 1957. május 11-én módosította az alkotmányt és elfogadta a mindenki által csak Kádár-címernek említett új jelképet, amelyet Légrády Sándor grafikusművész készített. Az új címerbe beépítettek egy Kossuth-címerhez hasonló pajzsot, de az igazi tartalmi elemek nélkül. A Kádár-címer 1957. május 23. és 1990. július 11.-e között volt Magyarország jelképe, amíg fel nem váltotta a ma is államcímerként funkcionáló koronás címer. 

A Kádár-címert így jellemzi az 1957-ben módosított alkotmány: „kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.”

coa_hungary_country_history_1957-1990_svg.png

(Az 1957 és 1990 között használt Kádár-címer)

Így összesen a Magyar Népköztársaság 40 éve alatt 3 címere is volt az országnak: 1949 és 1956 között a Rákosi, 1956-57 között a Kossuth és 1957 és 1989 között a Kádár-címer.

Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!

Felhasznált források:

- Magyarország története (televíziós sorozat). 41. rész. 1956 - forradalom. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=NLLAvcr1TLA (2023. 08. 23.)

- Kossuth-címer. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-c%C3%ADmer (2023. 08. 23.)

- Rákosi-címer. https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi-c%C3%ADmer (2023. 08. 23.)

- Kádár-címer. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1d%C3%A1r-c%C3%ADmer (2023. 08. 23.)

 

 

süti beállítások módosítása