A képen látható úriember Matuska Szilveszter volt az, aki végrehajtotta 1931. szeptember 13-án a biatorbágyi vasúti merényletet. A robbantás következtében 17-en szenvedtek súlyos sérülést és 22-en haláloztak el. A merénylet következtében vezettek be Magyarországon statáriumot, azaz rögtön ítélő bíráskodást. A cikk a merényletet és az azt követő eseményeket tárja fel.

A korábban két településnek számító Bia és Torbágy között 1883 és 1898 között épült meg a vasúti viadukt. 

(A biatorbágyi vasúti viadukt)

1931. szeptember 13-án éjfél után 20 perccel itt haladt át a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat. Amikor a gőzmozdony és a poggyászkocsi már a híd közepén járt a vágányok alatt robbantás történt. A vonat kisiklott és 6 kocsi a mélybe zuhant. 

(A merénylet utáni képek)

A rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást. Kihallgattak mindenkit, aki robbantáskor a vonaton utazott, többek között egy Matuska Szilveszter nevű bécsi gyáriparosként bemutatkozó férfit is, aki azt vallotta, hogy ő is a vonaton utazott, de ezenkívül különösebben nem érdekelte a hatóságokat. Matuska Szilvesztert eredetileg papi pályára szánták, de végül később tanító lett belőle. A gazdasági válság és a feszült politikai légkörben gyorsan a kommunistákra terelődött a gyanú, akik merényleteket terveznek Európa-szerte. Másnap bevezették hazánkban a statáriumot, minden kommunista gyanús személyt kihallgattak és sokakat letartóztattak, de a valódi tettes nem volt közöttük.

Két héttel később érkezett a hír, hogy a bécsi hatóságok a biatorbágyi merényletet összekapcsolták kettő másik, korábban Németországban és Ausztriában hasonló módszerrel elkövetett merényletekkel. Összevetették a jegyzőkönyveket és a bizonyítékokat és október 7-én Bécsben letartóztatták Matuska Szilvesztert. Bebizonyosodott róla, hogy nem is a vonaton utazott, meg az is, hogy nem is gyárigazgató és még az is, hogy az év júliusában több kilogramm ekrazitot vásárolt, amely egy robbanóanyag. Nem sokkal ezt követően beismerte, hogy ő követte el a biatorbágyi merénylet mellett a másik kettő korábban említett robbantást is.

(Matuska Szilveszter a saját tárgyalásán)

Az osztrák bíróság hat évi fegyházra ítélte, majd kiadták Magyarországnak. Az itteni perben halálra ítélték őt, de először az Ausztriában kapott hat évet kellett leülnie és csak ezt követően végezhették ki. 1937-ben azonban mégsem végezték ki csak börtönbe zárták, mert közben kegyelemből életfogytiglanra enyhítették az ítéletet és a váci fegyházba került. 1944 decemberében, amikor a keleti front már Magyarországon volt az akkori zűrzavaros időszakban egyszerűen megszökött a börtönből, sebésznek adtak ki magát és Délvidékre ment, ahol nagybátyja szerint megölték és egy szabadkai tömegsírba temették el, de ezt nem sikerült bebizonyítani! 

A statárium azonban a merénylő megtalálója után is megmaradt és ezt felhasználta a kormányzat az illegálisan működő kommunisták ellen, akiknek több vezetőjét is kivégeztek 1932.ben. Korabeli, széles körben elterjedt gyanú szerint a merényletet valójában Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szervezte Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával. Gömbös és Horthy e nézet szerint a szükségállapot kihirdetése révén akarták hatalmi pozícióikat megerősíteni Károlyi Gyula miniszterelnökkel szemben. 

(Károlyi Gyula miniszterelnök 1931 és 1932 között)

(Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, későbbi miniszterelnök Károlyi után)

Egyes történészek ma is ezen a véleményen vannak, és Matuskát csupán a merénylet egyik résztvevőjének tartják, aki később hajlandó volt mindent egyedüli tettesként magára vállalni. Elég erősen ellentmond ennek a feltételezésnek azonban az, hogy egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese.

Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!

Felhasznált források:

- Magyarország története (televíziós sorozat). 36. rész. A Horthy-korszak. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=lQAnl9XTATc (2023. 07. 23.)

- Tarján M. Tamás: Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbágyi viaduktot. Rubicon Online. A Rubicon történelmi magazin online kiadása. https://rubicon.hu/kalendarium/1931-szeptember-13-matuska-szilveszter-felrobbantja-a-biatorbagyi-viaduktot (2023. 07. 23.)