Szerintem a magyar lakosság legnagyobb része tud Trianonról, de ezek az információk sok esetben téves helyről származnak vagy elferdített tényeken alapszanak és így is maradtak meg ezek az emberek emlékezetében, most ezekről a tévhitekről lesz szó és a mögöttük lévő igazságról.

(1920. június 4. 16 óra 32 perc: a trianoni béke aláírása)

     1920. június 4. a trianoni békeszerződés aláírásnak napja, amely örökre beírta magát történelmünkbe és meghatározta a későbbi korszakokat és még a mai napjainkra is hatással van. Részletesen a békeszerződéssel nem foglalkozok mivel az én témám nem konkrétan az abban foglaltak elemzésével foglalkozik, hanem a róla elterjedt hamis információkkal.

     A legismertebb tévhitekről lesz szó, amelyek sok ember számára ismerősek lehetnek. Ilyen az, amely szerint a trianoni békeszerződés érvényessége lejár 100 év múlva, azaz két évvel ezelőtt 2020-ban. Ez egy hamis információ a békeszerződés nem tartalmozott semmilyen ilyen záradékot, valamint az 1920-ban aláírt béke már nincs is érvényben, mert 1947-ben a második világháború után aláírt párizsi béke váltotta ki, amely szinte megegyezik a Trianonban aláírt békével annyi különbséggel, hogy ebben írták le, hogy mennyi jóvátételt kell fizetni a Szovjetuniónak és Csehszlovákiának, valamint az utóbbi állam kapott meg 3 Pozsony környéki falut, de a határok ezt leszámítva ugyanazok maradtak.

(1947. február 10.: a párizsi béke aláírása)

     Újabb tévhit az is, hogy ez a legrosszabb, ami velünk történhetett, ami nem fedi teljesen a valóságot.

(A szomszédos országok maximális területi igényei)

Ezen a térképen a végső soron kialakított határok mellett az is látható, hogy a győztes antant oldalán harcoló országok többet követeltek, mint, amit végső soron megkaptak. A románok maguknak szerették volna a Tiszántúl egy részét, a szerbek a baranyai háromszöget, a csehszlovákok a Balassagyarmat-Miskolc vonalat, valamint volt arra terv, hogy a Balatontól nyugatra a két szláv államot összekössék egy folyosó mentén, amit korridornak hívunk. De ezeket a túlzó követeléseket a nagyhatalmak elvették és csak a reálisan teljesíthető ígéreteket tartották be. Tehát lehetne Magyarország területe kisebb is, mint, ami jelenleg is van.

     Az is elterjedt, hogy Georges Clemenceau, aki a béke megkötésekor francia miniszterlenök volt, azért volt ellenséges a magyarokkal szemben, mert nem igazán kedvelte a menyét, aki magyar volt. Ez részben igaz, mert Clemenceau fia valóban egy magyar lányt vett feleségül, akit Michnay Idának hívtak és el is vált később a férjétől, de továbbra is a Clemenceau dinasztia tagjaként kezelték és sokáig levelezett és találkozott volt apósával és mindvégig szeretetteljes kapcsolat volt köztük, tehát az após és meny viszonya nem befolyásolta a franciák hozzáállását a magyarokkal kötött béke kapcsán.

Georges Clemenceau francia miniszterelnök

Michnay Ida, Clemenceau menye

     A csehszlovákok valóban pofátlan módon próbálták minél délebbre tolni a határokat, ahogyan az előbb látott térképen is látszott és szerettek volna mindenféle patakot hajózható folyónak beállítani, de ez egyszerűen nem igaz! Az tény, hogy az Ipoly folyó mentén Sátoraljaújhegy és Balassagyarmat területén a határ tényleg kérdéses volt egy darabig, de nem a folyók, hanem a vasútvonalak mentén és így fordult az elő, hogy a stratégiailag fontos vasút miatt a Felvidék déli részén élő magyarság határon kívülre került.

     Számtalan sok tévhitet lehetne felsorolni a téma kapcsán, de nem is mindre kíváncsi az, aki elolvassa ezt a cikket és tényleg a legérdekesebb hamis információkról ejtek pár szót. Ami nagyon fontos ezek kapcsán az az, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk lehetőleg a mai napjainkban is ismert történészek munkáit keressük fel a könyvtárakban vagy az interneten, mert ők kutatták az adott témakört nem kis energiát és pénzt fektettek bele és általuk ismerjük például a trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit is. Én nagy szívvel ajánlom Ablonczy Balázs történész 2010-ben megjelent Trianon legendák című könyvét, amelyben rengeteg álinformációt tár fel, valamint, aki pontosan szeretné tudni a trianoni békeszerződés történetét és elemeit, annak pedig Romsics Ignác professzor úr A trianoni békeszerződés című könyvét.

     Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!