Államalapító Szent István királyunk 1038. augusztus 15-én halt meg, de mégsem ezen a napon ünneplünk, hanem augusztus 20-án. Ez egyszerűen azért van így, mert 1083-ban Szent László királyunk javaslatára augusztus 20-án avatták szentté még rajta kívül egyébként fiát Szent Imrét és Gellért püspököt is. Mária Terézia alatt vált országos üneppé, Ferenc József uralkodása alatt lett munkaszüneti nap, majd 1938-ban lett állami és nemzeti ünnep is egyben. 1945 után azonban a kommunisták nem voltak a nemzeti és keresztény érzésekre "vevők" és ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy kisajátítsák saját maguk számára az ünnepet.
(Szent István emlékév 1938-ban, szentté avatásának 900. évfordulója alkalmából)
A szocialista berendezkedésű országokban mindig is fontos eszköz volt a propaganda és ezt az ünnepeik alkalmával is hangsúlyozták úgy, mint november 7-e vagy május 1-je. Magyarországon a hatalomra jutó kommunisták szinte mindenben igyekeztek követni a nagy Szovjetuniót még az ünnepek terén is. Ezért korábban jelentős egyházi tartalommal rendelkező ünnepeket szüntettek meg vagy alakítottak át itthon az ő érdekeiknek megfelelően, ezenkívül megszüntették az ünnepeink nemzeti jellegét és lecsökkentették a munkaszüneti napok számát, hogy növeljék a munkanapok számát. Egyedül március 15-e maradt nemzeti ünnep, de nem volt munkaszüneti nap, ezenkívül beiktattak új ünnepnapokat, mint március 21-e a Tanácsköztársaság kikiáltásának ünnepe, április 4-e a felszabadulás ünnepe, valamint november 7-e a nagy októberi szocialista forradalom ünnepnapja.
(1945 utáni új ünnepek egyike: április 4-e a felszabadulás ünnepe)
Augusztus 20-a kérdése sokáig napirenden volt, hogy megtartsák-e munkaszüneti napnak vagy sem, mennyire vegyék el az ünnep nemzeti és keresztény jellegét és mennyire alakítsák át az ünnep jelentéstartalmát? A Rákosi Mátyás vezette hatalom felismerte, hogy Szent István király ünnepét nem lehet egyik pillanatról a másikra eltörölni, így a fokozatosság elve mellett döntöttek. Először az 1818 óta minden évben megtartott Szent Jobb körmenet tiltották be 1948-ban, majd teljesen "átkonvertálták" az ünnep jellegét mégpedig úgy, hogy Szent István jelentőségét lecsökkentették a minimálisra és az új kenyeret ünnepelték ettől fogva ezen napon, majd 1949-től kiegészült az új szocialista alkotmány ünneplésével is augusztus 20-a, amely ezen a napon lépett hatályba.
(1949-től augusztus 20-a az új kenyér és szocialista alkotmány ünnepe volt)
Így innentől kezdve ezen a napon különböző aratóbálokat, aratási felvonulásokat tartottak és a dolgozó parasztságot helyezték előtérbe annak ellenére, hogy az 1950-es években őket zsákmányolta ki a hatalom és az őket kiszolgáló titkosrendőrség. Munkaversenyeket is tartottak az 50-es években, de ezeknek nem volt akkora jelentősége. Az 1927 óta ezen a napon tartott tűzijátékot is áttették április 4-re, hogy még inkább a szocialista ünnepekre koncentrálódjon a figyelem.
(Aratóbál vidéken az 1950-es években)
1956-os forradalom és szabadságharc után egy időre mindenfajta ünneplést betiltottak és a tűzijáték is megszűnt. Később az 1960-as évektől ezen a napon volt szokás állami kitüntetéseket adni művészeknek és más kiválóságoknak és ennek a rendszere a mai napig fennmaradt, ugyanis ezen a napon adják át a Kossuth és Széchenyi díjakat, amelyeket manapság március 15-én és október 23-án is adományoznak. A Kádár-korszakban a felső vezetés nem annyira ragaszkodott már az ünnep teljes eltörléséhez és ekkor erősödött meg az augusztus 20-i ünneplés szórakoztató jellege, egyre több település tartottak ezen a napon város és falunapokat, valamint különböző fesztiválokat. Budapesten ekkor tartottak először vízi és légi parádét a Duna fölött. 1966-ban visszakerült a tűzijáték Szent István napjára és mind a mai napig ekkor tartják meg. Debrecenben 1966-tól rendezik meg a Virágkarnevált, valamint az 1980-as évektől kezdve tartják meg a mesterségek ünnepét a budai várban, amely szintén átöröklött hagyomány a mai napjainkra.
(Légiparádé a Duna felett)
(Augusztus 20-i tűzijáték 1980-ból)
(Debreceni Virágkarnevál az 1980-as években)
Ahogyan a szocialista rendszer az 1980-as évek végén elkezdett fokozatosan megbukni, úgy tért vissza nagyon lassan az ünnep egyházi jellege és 1989 óta ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet a Szent István bazilika előtti téren. A rendszerváltozással elevenedtek fel a régi hagyományok és érzések az ünneppel kapcsolatban. 1991-ben a magyar országgyűlés rehabilitálta Szent István ünnepét és hivatalos állami ünnepé nyílvánította augusztus 20-át, amely azóta ismételten nagyon fontossá vált a magyarság számára.
(A betiltás utáni első Szent Jobb körmenet 1989-ben)
Ennek az ünnepeknek a kapcsán is látszik, hogy egy nemzetellenes, keresztényellenes kisebbség, mint a kommunisták, hogyan próbálták meg a saját képükre átalakítani a magyarság számára fontos ünnepeket és ez egy időre sikerült is nekik, de szerencsére nem okoztak olyan nagy kárt, hogy a magyar emberek egyszerűen elfelejtették volna, hogy mit jelent nekik az ezeréves államiság, Szent István és az, hogy milyen magyarnak lenni!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Horváth Attila: A hatalom ünnepe - az ünnep hatalma. Jogtörténeti szemle. 2007. évi különszám. 42-49. oldal. http://real.mtak.hu/35183/1/A_hatalom_unnepe_az_unnep_hatalma.pdf (2022. 08. 19.)
- Mit ünnepeltünk régen augusztus 20-án? Múlt-kor történelmi magazin. https://mult-kor.hu/20140820_mit_unnepeltunk_regen_augusztus_20an (2022. 08. 19.)
