A címben található megállapítás nem a vicc kategóriába sorolható, ugyanis 1946 folyamán a pénzromlás üteme olyan gyors volt, hogy tényleg naponta átlagosan 11-15 óránként változtak az árak. A magyar hiperinfláció a világ 2. legnagyobb inflációja volt, 1946 és 2008 között pedig a legnagyobb majd 2008-ban a zimbabwei dollár mértéke múlta ezt felül. Ez a cikk a hiperinfláció kialakulását, történetét és megoldását fogja bemutatni.
Először is azzal kezdeném, hogy mi is az a infláció? Magyarul ez a szó röviden pénzromlást jelent, amelyet az emberek leginkább úgy érzékelnek, hogy az árak folyamatosan emelkednek, de ez azért többet takar. Az inflációt az is befolyásolja, hogy az állam, amely kibocsátja a fizetőeszközt rendelkezik-e megfelelő fedezettel, ha ez nincs meg, akkor a pénz értékét veszti és egyre több és nagyobb címletű pénzeket bocsátanak ki, ami generálja majd a hiperinflációt. Ez többek között azt jelenti, hogy elértéktelenedik a pénz, nem látja el vagyontartási, értékmérő és csereeszköz szerepét és a gazdaság tulajdonképpen összeomlik. Ez a folyamat zajlott le Magyarországon is 1945-46 folyamán.
(A magyar infláció mértéke 1920 és 1945 között)
A magyar gazdaság válságjelei már 1938 után megmutatkoztak a győri program a magyar kormány nagyszabású háborús fejlesztési programjának köszönhetően, illetve fellazult a szigorú költségvetési gazdálkodás, ami ezidáig jellemezte a Horthy-rendszert. Ezek ellenére a magyar kormány ezeket a problémákat még az infláció és az árak mérséklésével még időlegesen mérsékelte. Az igazi lejtőn a magyar gazdaság 1944 végén indult el, amikor is a háború következtében folyamatosan leértékelődött a pengő, valamint a háborús pusztítás megtette hatását, ugyanis az ország romos, kifosztott, elpusztult állapotban volt, gyárak, üzemek semmisültek meg, a termelés visszaesett, valamint a Szovjetunió és annak hadserege módszeresen fosztogatta a vidéki parasztságot, amely így tartalék élelem nélkül maradt és elkellett kezdeni fizetni a szovjeteknek a jóvátételt, amely 200 millió dollár volt a később megállapított párizsi béke alapján.
Nyomasztó mértéket ölelt fel a pénz és áruhiány, ennek következtében az Ideiglenes Nemzeti Kormány beindította a bankóprést, azaz amikor nagy mértékben lehetett papírpénzt előállítani annak ellenére, hogy nem volt rá fedezet és ez tovább gerjesztette az inflációt, amely megtette a hatását. 1945 nyarától kezdve hiperinflációról beszélünk, ami hihetelen mértékben megindította a drágulást az országban. Számos termék ára elképesztő mértékben drágult és ezek a változások volt, hogy napi események voltak. Egy kilogramm cukor 1944 őszén 2 pengő 8 fillér volt, míg 1945 máricusában már 450 pengő. A liszt ára 65-80 pengő között mozgott, míg egy fél évvel korábban ez még csak 1,34 pengő volt. 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben hó elején 80, hó végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, hó végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt.
(A bankóprés miatt hegyekben álló fedezetlen papírpénzek)
A pénzpiac tulajdonképpen összeomlott és ezen a helyzeten nem javított az sem, hogy egyre nagyobb és nagyobb címletű bankjegyeket adtak ki a legnagyobb pengő, amely megjelent az a cikk megnyitásakor látható mégpedig a 100 millió billió pengő volt és lett volna ennél is nagyobb címlet az 1 milliárd billió pengő, de ez már nem került forgalomba. Ezek az értékek számunkra elképzelhetetlenek, mert az 1-es számhoz még hozzákell tenni 21 nullát, tehát ezek hihetetlenül nagy számok, amelyeket képtelenség volt követni.
(A kibocsátott, de forgalomba nem hozott legnagyobb címletű pengő az 1 milliárd billió pengő)
Hihetetlen mértékben romlott az életszínvonal és nem is annyira vidéken, mert az ott élő falusi parasztság saját magának megtudta termelni, amit tudott, de ők sem a legjobb életkörülmények között éltek. Sokkal inkább a városi, elsősorban budapesti szinten jelent meg a nyomor és az éhség és így kellett a lakosságnak valahogyan átvészelni a 1945-46-os telet. A kormány 1946. január 1-jén bevezette az adópengőt, amely párhuzamos valutaként működött, de nemsokára követte a "rendes" pengő sorsát. Az elértéktelenedett pénz helyett a cserekereskedelem volt a meghatározó, így az emberek árukkal fizettek egymásnak a meghatározó áru a tojás volt.
(A cserekereskedelem legkedveltebb terméke a tojás)
Végül a hiperinflációt és gazdasági válságot ugyanaz oldotta meg, mint az 1. világháború után, azaz egy új fizetőeszköz a forint bevezetése az elértéktelenedett pengő helyett 1946. augusztus 1-jén. Átváltása úgy nézett ki, hogy 400.000 kvadrillió pengőért adtak 1 forintot (Kvadrillió: 10 a 29-en). A forint értékét az őrizte meg, hogy az amerikaiak visszaszolgáltatták a háború alatt kimenekített aranytartalékot, amely Aranyvonat néven futott be Budapestre 1946 augusztus 6-án. Valamint a magyar kormány szigorú költségvetési politikát folytatott és ennek is köszönhetően az infláció jelentős mértékben csökkent és az életszínvonal elkezdett növekedni.
(A forint bevezetése után az utcáról összesöprik az elértéktelenedett pengőt)
(Az 1946 augusztus 1.-jén bevezetett új pénz a forint)
2022-ben is egy háború következtében emelkedett meg az infláció, de sokkal szerényebb mértékben, mint 1945-46 folyamán, amikor is volt olyan nap 1946. július 10-én, amikor is 348%-os infláció volt szemben a mai napjaink 20%-val. Tehát a magyar hiperinfláció egy nagyon súlyos történet volt a 20. században és csak reménykedhetünk benne, hogy ez soha nem ismétlődik meg!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
