(Deportált romák egy német koncentrációs táborban)
1944. augusztus 2.-án az auschwitzi haláltáborban az SS-katonák közel 3000 cigány származású embert gyilkoltak meg hidegvérrel és ennek emléket állítva a Cigány Világszövetség 1972 óta minden évben ezen a napon emlékezik meg a holokauszt roma áldozatairól és nem csak a szervezet, hanem a világ nagyon sok országában így tesznek. Ebben a cikkben a zsidó holokauszt árnyékában lévő roma holokausztról lesz szó egy rövid nemzetközi kitekintéssel, de a magyar történésekre fókuszálva.
Kevésbé ismert ez az eseménysorozat, pedig hasonlóan negatív történelmi jelentőségű, mint a zsidók kiírtása volt, bár áldozatokat tekintve jelentősen elmarad az előbb említettől. A zsidók megölése legalább 4-5 millió főre tehető, de a mai kutatások azt állapították meg, hogy ez a szám 6 millió fő körül mozog. A roma holokauszt áldozatainak száma nehezen határozható meg, mivel a zsidókkal ellentétben őket nem vették mindenhol nyilvántartásba, így csak becsülni lehet körülbelül az akkor Európában élő romák 10-30%-át ölték meg. A zsidók soá-nak hívják a saját holokauszt történetüket, míg a romák Porajmosnak, ami elpusztítást, elemésztést jelent.
(Az Európában élő romák arányát mutatja a térkép országonként lebontva 1939-ben)
A németek hasonlóan bántak a cigányokkal, mint a zsidókkal őket is kirekesztették a társadalomból, tehát egymás között házasodhattak csak, nem járhattak iskolába a roma gyerekek, elkobozták vagyonukat, majd őket is a zsidókkal egyetemben elkezdték 1939-től folyamatosan koncentrációs táborba szállítani azzal a szándékkal, hogy dolgoztassák őket vagy megöljék őket.
(Cigányrazzia Magyarországon az 1920-30-as években)
Magyarországon a 20. század elején nem számított olyan megosztó kérdésnek a cigánykérdés, mint például napjainkban, inkább a zsidókérdés volt napirenden a közbeszédben. Majd az 1920-30-as években az egyre jobban megerősödő szélsőjobboldali csoportoknak, szervezeteknek volt köszönhető, hogy a társadalomban megjelent a cigányellenesség. Megjelentek különböző rendeletek, amelyek elrendeltek évenkénti országos cigányrazziát ennek keretében összegyűjtötték a vándorcigányokat és kitoloncolták őket később, majd felhívták a rendőrség figyelmét arra, hogy a romák különösen megbízhatatlanok és kiemelten figyeljenek rájuk. A romákat a zsidókkal ellentétben ugyanúgy besorozták katonának a második világháborúban és a németek annak ellenére, hogy egy részüket elvitték koncentrációs táborba, igazán a velük szövetséges Magyarországtól nem követelték, hogy a zsidókhoz hasonlóan kezeljék a cigányokat. Ennek ellenére szomorú, de igaz tény, hogy Magyarországon sokkal rosszabbul jártak a romák, mint a szomszédos országokban.
(A térkép, azokat a koncentrációs táborokat mutatja, ahová deportáltak cigány származású embereket)
1944-ben a német megszállást követően gyorsult fel hazánkban a zsidók gettósítása országszerte és deportálásuk Németországba, illetve Lengyelországba és ezzel párhuzamosan a cigányok számára is hoztak létre Magyarországon gettókat, munkatáborokat, ahol dolgoztatták őket. Majd az 1944 októberi nyilas hatalomátvételt követően kezdték el őket a komáromi Csillagerődbe összegyűjteni és onnan koncentrációs táborokba szállítani főleg Auschwitzba, Dachauba és Bergen-Belsenbe. Ezekben a táborokban embertelenül bántak velük és nem számított, hogy gyerekről, nőről, betegről vagy idősről van szó, sőt áltudományos orvosi kísérletek alá is vetették őket. Hazánkban számos helyen voltak tömeggyilkosságok is, mint például Szolgaegyházon, Várpalotán vagy Lajoskomáromban itt rengeteg nőt és gyereket öltek meg. Ezeknek a tömeggyilkosságoknak a zsidókéhoz hasonlóan semmi értelme nem volt, de azt jól illusztrálta, hogy így is lehet bánni a mi szemünkben alacsonyabb társadalmi státusszal és megbecsültséggel rendelkező csoportokkal, amely a 20. század vagy talán az emberiség történetének a legnagyobb szégyene volt!
(Az elmúlt években felújított komáromi Csillagerőd, amely a legnagyobb magyar roma gyűjtőhely volt 1944-ben)
Magyarországon is minden év augusztus 2-án megemlékeznek a Porajmosról 2006-ban Budapesten a Petőfi hídnál állították fel a roma holokauszt emlékművét. 2014-ben a 70. évfordulón pedig Csepelen felavatták a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központot (amely azóta forráshiányokra hivatkozva nem működik!). Ezenkívül ezen a napon délben egy perces néma csenddel emlékeznek az áldozatokra.
(Roma holokauszt emlékmű Budapesten a Petőfi-híd lábánál)
Fontos, hogy erről a szörnyű gaztettről mindenki tudjon, mert emlékeztet minket arra, hogy az elődeink hogyan bántak a szemünkben akár alacsonyabb társadalmi csoportokkal, hogy nem is voltak olyan messze az emberek az állat szintjétől ebben az időszakban és nagyon fontos tanulságot letudunk vonni ebből mégpedig azt, hogy még egyszer ez elő ne fordulhasson az emberiség történetében!
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- A roma holokauszt áldozataira emlékezünk. Múlt-kor történelmi magazin. https://mult-kor.hu/a-roma-holokauszt-aldozataira-emlekezunk-20220802?fbrkMR=desktop (2022. 08. 04.)
- Roma holokauszt. Holokauszt és Társadalmi Konfliktusok Program. http://htkp.org/index.php?option=com_content&task=view&id=31&Itemid=33 (2022. 08. 04.)
