Ugyan az alábbi személy, tehát Mihail Szergejevics Gorbacsov nem egy magyar történelmi személyiség, de az ő tevékenysége 1985 és 1991 között, mint szovjet pártfőtitkár jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon sor kerüljön a demokratikus fordulatra és szakítsunk egyszersmind a kommunizmussal és nemcsak hazánk, hanem egész Közép-Kelet Európa felszabaduljon a szocializmus nehéz terhe alól! Az alábbi véleménycikk a napokban 92. életévében elhunyt Gorbacsov munkásságát fogja bemutatni magyar szemszögből.
Gorbacsov, mint a legfiatalabb szovjet pártfőtitkár került hatalomra 1985-ben a nagy öregek (Brezsnyev, Andropov, Csernyenko) után és mindenki valami mást várt tőle, mint elődeitől. Saját magának is úgy fogalmazta meg hitvallását, hogy másképpen kell csinálni, mert ő nem elakarta törölni a kommunizmust, hanem megváltoztatni azt, ezért hirdette meg a glasznoszty (nyíltság) és a peresztrojka (átalakítás) politikáját, amely reménye szerint a Szovjetuniót kívánta úgy megreformálni, hogy a hidegháborús versenyben ne maradjon alul az Egyesült Államokkal szemben és ne omoljon össze a szocialista ország.
A glasznoszty azt jelentette, hogy részleges sajtószabadság következett be a Szovjetunióban, a cenzúra szerepe kezdett csökkeni és ez hatással volt Magyarországra is ugyanis itthon egyre jelentősebbé vált az ellenzék szerepe kezdetben a városi, urbánus réteg, illetve a népi, nemzeti ellenzék, majd ezekből az erőkből jöttek létre az első pártok hazánkban, mint például a Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövetsége vagy a Szabad Demokraták Szövetsége. Megjelentek különböző értelmiségi emberek, akik megfogalmaztak programokat, amelyek a szocializmus megújításáról szóltak kezdetben és csak később a demokráciáról ilyen volt például Lengyel László, Bihari Mihály vagy éppen a Beszélő című szamizdat újság. A peresztrojka a gazdaság átalakítását jelentette, amit azért kellett végrehajtani, mert a szovjet gazdaság 1985-re a csőd közelében volt és nem tudta felvenni a hidegháborús küzdelmet az USA-val és ezért Gorbacsov célja a nemzetközi feszültség csökkentése is volt, így következett be egyfajta enyhülési folyamat a két szuperhatalom között, Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Reagan amerikai elnök 1986 és 1989 között többször tartottak diplomáciai konferenciákat. Magyarországra a peresztrojka is kifejtette a hatását, mivel hazánk is a csőd szélén volt ekkoriban a bruttó államadósság 1989-re elérte a 20 milliárd dollárt. Ezért próbáltak piacgazdasági elemeket is beépíteni a tervutasításos rendszerbe, ilyen volt a személyi jövedelemadó bevezetése 1988-ban, a kereskedelmi hitelezés engedélyezése 1987-ben, új privatizációs törvény elfogadása és még sok más intézkedés.
Gorbacsov tényleges hitt a reformok sikerességében, csakhogy mint a Szovjetunióban, mint itthon a részleges sajtószabadság révén a napirendre kerültek olyan témák és ügyek, amelyek a rendszer felülvizsgálatát, majd bukását tették lehetővé ilyen volt például 1956 kérdése, megélhetési válság és az életszínvonal csökkenése, az alkoholizmus és öngyilkosságok nagy méreteket öltése, ezek az ügyek egyre inkább kiábrándították az embereket a szocializmusból, amiben hittek az 1980-as évek elejéig, hiszen az életszínvonal és a gazdasági növekedés az 1960-as és 70-es években egyedülálló volt Magyarország történetében a 20. században és ez egyszer csak véget ért és az emberek anyagi biztonságérzete elég alacsony szintre csökkent és ez a Szovjetunióban is megtörtént!
A szovjet pártfőtitkár emellett támogatta a Közép-Kelet európai szocialista országok reformtörekvéseit többek között Gorbacsov ezért egyezett bele Kádár János leváltásába 1988 májusában és előbb Grósz Károlyt, majd később Pozsgay Imrét támogatta, aki hozzá hasonlóan egy reformkommunista politikus volt. Az igazi löketet a rendszerváltás irányába Gorbacsov 1988-ban adta meg, amikor is szakított az 1964 óta fenálló Brezsnyev-doktrínával, amely Brezsnyev korábbi szovjet pártfőtitkár nevéhez volt köthető és lényege az volt, hogy „Ha a szocializmussal szemben ellenséges erők egyes szocialista országokat a kapitalista fejlődés irányába kényszerítenek, az nem csak az adott szocialista ország problémája, hanem az egész szocialista táboré.” Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy egy adott szocialista országnak korlátozott szuverenitása volt és ha a Szovjetunió veszélyben látta a szocializmus fennmaradását egy adott országban, akkor joga volt neki beavatkozni és a többi szocialista országnak is, mint ahogy ez meg is történt 1968-ban Csehszlovákiában a prágai tavasz nevű esemény lezárása képpen. Tehát innetől kezdve a Szovjetunió már nem szólt bele a többi kommunista ország belpolitikájába és hagyta, hogy ő maguk rendezzék ügyes-bajos dolgaikat. A Brezsnyev-doktrínával történő szakítás felgyorsította a kommunizmus bukását Magyarországon 1989-ben, így történhettek meg az alábbi események:
- 1989. január 28.: Pozsgay Imre államminiszter 1956-ot ellenforradalom helyett népfelkelésnek nevezi
- 1989. március: Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal
- 1989. május: Bejelentik, hogy lebontják a Magyarország és Ausztria határán fennálló Vasfüggönyt
- 1989. június 13-a és szeptember 18-a között az állampárt MSZMP tárgyalni kezd az ellenzéki pártokkal és szervezetekkel a békés átmenet politikai kereteiről
- 1989. június 16.: Újratemetik Nagy Imre és mártírtársait, akiket az 1956-os forradalom következtében végeztek ki
- 1989. szeptember 10.: A magyar kormány megnyitja az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt
- 1989. október 18.: A magyar országgyűlés elfogadja a rendszerváltáshoz elengedhetetlen sarkalatos törvényeket
- 1989. október 23.: Szűrös Mátyás az ideiglenes köztársasági elnök a parlament erkélyén kikiáltja a Harmadik Magyar Köztársaságot
Gorbacsov nem csak a politikai, hanem a katonai kérdésekkel is foglalkozott, ugyanis a reformok nem hozták meg a várt eredményt nem tudták felvenni a versenyt az USA-val, így viszonylag gyorsan döntés született a katonai állomány csökkentéséről Közép-Kelet Európában 1988-ban, majd az 1989. decemberi Máltán tető alá hozott Gorbacsov-Bush csúcstalálkozó eredménye volt az, hogy az összes szovjet katonát kivonják többek között Magyarországról és ez a folyamat 1990 márciusában kezdődött el és 1991 júniusáig tartott. Nagyon sokan a Gorbacsov-Bush máltai csúcstalálkozót tekintik a hidegháború végének, azonban még ez a folyamat teljesen nem ért véget, mivel a Szovjetunió felbomlása 1991-ben következik be és igazából itt zárult le a hidegháború folyamata az Egyesült Államok teljes győzelmével!
Gorbacsov a békéért tett erőfeszítéseinek köszönhetően 1990-ben megkapta a Nobel-békedíjat, amivel elismerték a munkáját és nekünk magyaroknak is van mit megköszönni neki, hiszen ő volt az, aki elindította a változást a Szovjetunióban és ez hatással volt kis hazánkra, így tudtuk magunkról lerázni a kommunizmus terhét és a demokrácia felé venni az irányt és ez még napjainkban is tart.
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
