33 egy érdekes szám, a számmisztikában egyetemes szolgálatot jelent, de Krisztusi kornak is szokták mondani, amely a megváltást és a tökéletességet jelképezi. Ugyanakkor a történelemben, különösen a magyarban is fontos a 33, mint események között eltelt évszám, időszak. Ugyanis 1956. október 23-a a forradalom és szabadságharc évfordulója, de 33 évvel később ugyanezen a napon 1989. október 23-án kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és azóta pontosan 33 év telt el, hiszen most 2022-őt írunk és 1 nappal vagyunk október 23-a előtt.
1956-ban mind a gazdasági, mind politikai és mind társadalmi téren is a feszültségek a tetőfokára hágtak. Tudniillik ekkoriban már nemcsak az egyszerű, vidéki emberek kezdték el szidni a fennálló kommunista rendszert, hanem az értelmiségiek és a diákok is, akik határozottan fogalmaztak meg éles kritikát a rendszerrel szemben. Ezt fokozta Hruscsovnak a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán elmondott beszéde, amelyben kritizálta Sztálint, de magát a rendszert nem! Ennek az évnek nyarán robbant ki Lengyelországban a Poznani munkásfelkelés, majd ősszel a diákok tüntetése, amelyet az ottani hatóságok sikeresen elcsitítottak, de a hatások éreztették magukat az egész Közép-Kelet európai térségben, így Magyarországon is és ennek is köszönhető volt az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanása, amely az egész térségben néhány napra, hétre megbomlasztotta a korábban egységesnek mondott szovjet kontinuitást. De fontos hangsúlyozni, hogy ez csak néhány napig maximum 1-2 hétig tartott, hiszen a szovjet vezetők tudták, hogy mit kell tenni egy új, teljesen Moszkvahű politikust kell Magyarország élére állítani, aki a szovjet erők segítségével urrá lesz a káoszon és rendet teremt az országban ez pedig nem volt más, mint Kádár János. Az ő vezetésével korábbiakban nem igen tapasztalt megtorlás vette kezdetét hazánkban, amelynek a csúcspontja egyértelműen 1958. június 16-a volt, amikor kivégezték Nagy Imrét a forradalom miniszterelnökét hazaárulás vádjával azt a Nagy Imrét, aki ugyanolyan hithű kommunista volt, mint Rákosi Mátyás vagy éppen Gerő Ernő, de ő, ha nehezen is meghallotta az emberek hangját és mert változtatni a rendszer szerkezetén, de a rendszert nem kívánta eltörölni! 1956 az 1980-as évek végéig tabutéma lett, nem lehetett róla beszélni sem az iskolában, sem a munkahelyen és ellenforradalomnak bélyegezték meg!
Ebben változás csak az 1980-as évek végén következett be, amikor is a közbeszédben előjött ez a téma ez összefügg a szocialista rendszer gazdasági, társadalmi és politikai válságával, amely nem most, hanem már korábban az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején elkezdődött. Azonban 1956, mint tabutéma ledöntése egészen 1989. január 28-ig váratott magára, amikor is Pozsgay Imre államminiszter a főtitkár Grósz Károly távollétében interjút adott a Magyar Rédiónak, ahol 1956-ot nem ellenforradalomnak, hanem népfelkelésnek nevezte! Ezzel egy gát szakadt át és ő megdöntötte a kommunista rendszer hivatkozási alapját a hatalom birtoklása szempontjából, tudniillik a kommunisták az ellenforradalmi veszélyre hivatkozva voltak hatalmon 1956 után is még 33 évig. Ezt követően az események az évben rendkívüli módon felgyorsultak és így jutunk el 1989. október 23-ig, amikor Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke és ettől a naptól kezdve köztársasági elnök is volt, a Parlament egyik erkélyén déli 12 órakor kikiáltotta a Magyar Köztársaságot 1918 és 1946 után harmadszorra is, amelyben mi élünk immáron 33 éve.
Ez a 33 év 1989 és 2022 között alapvető, döntő változásokat hozott az ország életében:
- A kommunista egypártrendszert felváltotta a demokrácia és a többpártrendszer.
- Szabad választások vannak 4, illetve 5 évente, tehát ennyi beleszólást enged nekünk, hogy döntsük arról, hogy merre menjünk tovább és kik irányítsák az országot és a településünket.
- A tervutasításos rendszert felváltotta a piaci alapú gazdaságpolitika, amely sokkal nagyobb szabadságot enged meg az embereknek, de sokkal nagyobb veszélyeket is kínál, mint például a mostani gazdasági és energiaválság.
- Beléptünk a NATO-ba 1999-ben és az Európai Unió tagjai lettünk 2004-ben, amely nagyobb szabadságot ad például az utazás vagy a munkavállalás kapcsán Európa-szerte.
Azonban ezek a változások nem feltétlen oldották meg a már korábban is fennálló problémáinkat és sokan csalódásként élik meg a rendszerváltást és azt követő 33 évet, így sokan vannak úgy vele, hogy nem is történt semmilyen változás. Erre én azt tudom mondani, hogy rendszert váltottunk és folyamatosan fejlődik az ország kis lépésekben nem úgy, mint ahogyan kellene és nem feltétlen abban az irányban, de egyes emberek x és y nem így látja és veszteseknek tartják magukat.
Tehát lehetünk mi elégedetlenek és elégedettek is a fennálló demokratikus rendszerrel szemben, de ami fontos, hogy mindig gondoljunk arra, hogy ennek a csodálatos nemzetnek a tagjai lehetünk még így a nehezebb időkben is és legyünk büszkék a múltunkra, mivel abban lehet, hogy több volt a jó és a rossz, de ha nem lett volna 56, akkor lehet, hogy most nem ilyen körülmények között élnénk!
