Teleki Pál 1879-ben született, földrajztudós, akadémikus, 1920 és 1921, valamint 1939 és 1941 között két alkalommal volt Magyarország miniszterelnöke. Megítélése mind a mai napig vitákat generál, mert tudósként elévülhetetlen érdemeket szerzett, de miniszterelnökként számtalan rossz és kétes döntést hozott. Ez a cikk röviden bemutatja majd az életrajzát, miniszterelnökségét és a halála körüli kételyeket és hiedelmeket.
Tanulmányai során jogot és földrajzot tanult, majd 1909-ben kinevezték a Földrajztudományi Intézet igazgatójának, 1913-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Az első világháború során önkéntes főhadnagy volt és szolgált a szerb és olasz fronton. 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után részt vett a Horthy Miklós vezette szegedi ellenkormányban. 1920-ban a trianoni békeszerződésről tárgyaló küldöttség tagja volt és erre az alkalomra készítette el az úgynevezett vörös térképet, amely Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlását mutatja be. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.
(Az úgynevezett vörös térkép)
Sajnos azonban ezzel a térképpel sem sikerült meggyőzni a győztes hatalmakat arról, hogy célszerű lenne etnikai alapon meghúzni határokat, hanem helyette politikai határokat húztak meg a trianoni békediktátumban.
Még ugyanabban az évben külügyminiszter, majd 1920 júliusától kormányfő lett. Első miniszterelnöksége alatt ratifikálták a trianoni békét, kisebb földreformot hajtott végre és ekkor fogadta el a parlament Európa első faji jogszabályát a numerus clausust. A törvény fő célja elsősorban az volt, hogy biztosítsa a magyaroknak a lakosságon belüli arányuknak megfelelő részvételt az egyetemeken. A törvényt sokan az első zsidótörvénynek tekintik, mivel a zsidóságot korlátozta leginkább, amelyet az addigi joggyakorlattól eltérően felekezet helyett nemzetiségként kezelt.
(Az 1920-ban elfogadott numerus clausus)
A miniszterelnöki pozícióról 1921 áprilisában mondott le Teleki, miután kiéleződött a konfliktusa Horthy Miklós kormányzóval, de továbbra is parlamenti képviselő maradt. Két kormányfősége közötti időszakban főcserkészként vezette a hazai cserkészmozgalmat, folytatta tudományos munkásságát is, tanszékvezető és egyetemi rektor, az Eötvös Kollégium kurátora, az értelmiségi elitképzés irányítója, 1925-ben akadémikus lett. Több tudományos intézetet hozott létre, és a revíziót igyekezett tudományos érvekkel alátámasztani.
(Teleki Pál, mint főcserkész)
Másodjára Teleki 1939 februárjában lett miniszterelnök. Ekkor hirdették ki a második zsidótörvényt, amely még inkább korlátozta a zsidók foglalkoztatási arányát bizonyos szakmákban és előkészülőben volt a harmadik zsidótörvény. Számos újság megszűnt vagy gazdát cserélt, a közhivatalokból, az értelmiségi pályákról, a művészi élet területeiről sok zsidó személyt gyorsan kiszorítottak. Elfojtotta mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségeket is, viszont kormányzása alatt került vissza Magyarországhoz német közreműködéssel Kárpátalja 1939 márciusában, majd Észak-Erdély is 1940 augusztusában.
(Kárpátalja visszacsatolása 1939 márciusában)
(A Romániától visszakapott terület)
A második világháború kitörésekor Németország lerohanta Lengyelországot és Teleki elutasította, hogy a német hadsereg szerelvényei keresztülhaladjanak az országon, a lengyel vereség után a közös határon át több tízezer lengyel menekültet fogadott be. Külpolitikai téren viszont egyre inkább szűköltek a kormány lehetőségei, mivel a németek újabb és újabb követeléseket fogalmaztak meg Telekivel szemben.
(Lengyel menekültek)
Teleki azt a politikai taktikát alkalmazta, hogy minél tovább ki kell maradnunk a világháború eseményeiből, de ez az álláspont 1941 tavaszára egyre inkább tarthatatlanná vált. Ugyanis Hitler 1941 márciusában elhatározta Jugoszlávia és a Balkán lerohanását és ebben számított a magyar hadsereg segítségére is. Telekinek döntenie kellett, hogy átengedi-e a német seregeket Magyarországon vagy szembeszegül. Teleki nem látván kiutat, április 3-án a Sándor-palotában a miniszterelnökségen éjjel főbe lőtte magát. Teleki búcsúlevelet is címzett a kormányzóhoz Horthy Miklóshoz, aki reggel megjelent a Sándor-palotában. Így fogalmazott Teleki a búcsúbeszédében: „Szószegők lettünk – gyávaságból... A gazemberek oldalára álltunk (...) Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”
(Teleki Pál búcsúlevele a kormányzóhoz)
Azonban felmerült a kérdés, hogy tényleg öngyilkos lett-e, mert voltak olyan feltételezések is, hogy Hitler közvetlen utasítására ölték meg, mert így elhárult volna akadály a magyar részvételt illetően. Sokan a levél valódiságát is megkérdőjelezték, de a grafológusok megállapították, hogy Teleki írta azt.
A történészek többsége ma már elfogadja az öngyilkosság tényét, ugyanis tudni lehetett róla, hogy egy labilis, depressziós emberről van szó, aki már korábban is próbált öngyilkos lenni és voltak idegösszeroppanásai is. Az egészségének az sem tett jót mind az édesanyja és a felesége is súlyos betegek lettek. Az is ártott neki, hogy a németek magyar segítséggel készültek Jugoszláviát megtámadni, akikkel 1940 decemberében örökbarátsági szerződést kötött. Ezt a dokumentumot Teleki saját diplomáciai sikerének tudta be, összeomlását pedig a saját kudarcának.
Teleki mivel öngyilkos lett nem kaphatott volna egyházi temetést, de nem beszámíthatónak állították be az öngyilkosság alatt, így lehetett mégis egyházi és egyben állami temetése 1941. áprilisában.
(Teleki Pál ravatala a Parlament kupolatermében)
(A gyászmenet)
A kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra, de a kommunista fordulat időszakában a kétségtelenül antikommunista elveket valló Telekit 1947-ben áthelyezték Máriabesnyőre, mivel 1933-ban egy itt tartott cserkésztalálkozónak ő volt a védnöke.
(Teleki Pál sírja Máriabesnyőn)
Teleki megítélése mindmáig ellentmondásos. Tudósként, tudományszervezőként érdemei elévülhetetlenek, politikusként azonban korántsem volt sikeres. Döntései rosszak és megkérdőjelezhetőek voltak, mint például a zsidók korlátozása, a lengyel menekültek befogadása, a visszacsatolások és Jugoszlávia kérdésében. Sajnos politikai zsákutcába került 1941 tavaszán és ebből nem tudott már kijönni.
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Magyarország története (televíziós sorozat). 36. rész. A Horthy-korszak. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=lQAnl9XTATc (2023. 07. 29.)
- Ablonczy Balázs: Teleki Pál halála - dilemmák és hiedelmek. Magyar Tudományos Akadémia honlapja. https://mta.hu/tudomany_hirei/teleki-pal-halala-dilemmak-es-hiedelmek-106283 (2023. 07. 29.)
- Nem talált kiutat lehetetlen politikai helyzetéből Teleki Pál. Múlt-kor történelmi magazin. https://mult-kor.hu/nem-talalt-kiutat-lehetetlen-politikai-helyzetebol-teleki-pal-20230403 (2023. 07. 29.)
