Mert így KEREK a világ!

(Székesfehérváron épült panellakások az 1970-es években, forrás: Lechner Tudásközpont)

1961-ben kezdődött meg hazánkban a nagy panelépítési őrület, amely tulajdonképpen a szocializmus végéig kitartott. Az 1990-ig tartó mintegy 30 év alatt 788 ezer lakás épült. Ezeket a lakásokat kezdetben mindössze 30-50 évre tervezték, de az idő a panelházakat igazolta, többségük mind a mai napig használható, lakható. Ez a cikk a panelépítések időszakát mutatja be.

Az első kísérletinek szánt panelházakat az akkor átnevezett Dunaújvárosban (korábban Sztálinváros) építették fel 1958-tól kezdve, összesen 3 épületet. Ez a három ház épült Magyarországon először úgynevezett nagyelemes panelból. Sorrendben 1958-ban, 1960-ban és 1962-ben kezdték építeni ezeket: a legöregebb lassan már több mint 60 éve dacol a jósla­tokkal, miszerint e házakat húsz évre szánták. 

(Épül az első panelház Dunaújvárosban, forrás: MTI Fotó)

Az első panelépületek sajátos technológiával ké­szültek: a helyszínen öntötték ki vasbetonból a teljes emelet magas, egy egész szoba falát kiadó paneleket, majd daruval a helyükre emelték őket. Ez jelentősen meggyorsította ugyan az építkezést a téglaépületek­hez képest, de az igényekhez viszonyítva mégis lassúnak bizonyult. Igazi “gyorsítást” csak később, a házgyári technológia hozott majd. Ilyen házak tehát soha többet, sehol nem épültek.

(Épül a második dunaújvárosi panellakás, forrás: MTI Fotó)

(Az első panelház egyike Dunaújvárosban ma, forrás: Tervlap)

A panelházak hazánkban szovjet mintára készültek, de később már keletnémet és dán technika alapján is terveztek és építettek házakat. Az első változatok az alacsony belmagasságú panelek a szovjet hruscsovkák alapján készültek.

Nyikita Hruscsov szovjet főtitkár idejében a "minden családnak kis lakást, de sajátot" jelmondatra készültek el az alacsony, jellemzően 2,3 méter belmagasságú, 3-5 szintes lakóépületek, amelyben a lakások helyiségei nagyon kicsik voltak. Az egyszobás lakások jellemzően 29-35, a kétszobásak 39-42 négyzetméteres alapterülettel készültek előbb tégla, majd paneltechnológiával 25-30 év élettartamra. A lapostetős épületek víz-, hő és hangszigetelése és általános minősége is komoly kivetni valót hagyott maga után. A szomszédos lakásokat 8 centiméteres, a lakáson belüli helyiségeket pedig mindössze 4 centiméteres fal választotta el.

Hruscsov meggyőződése szerint a hetvenes évekre, amire ezek az épületek elavulnak, már megvalósul a kommunizmus, és minden szovjet polgárnak saját háza épülhet. Az első hruscsovkák a finnektől elfoglalt városban Viborgban épültek, és a mai napig lakják őket. Ezek még téglából készültek, és a megsemmisült belváros újjáépítése során építették őket. A hruscsovkákból még mindig sok-sok százezer lakás van használatban Oroszországban és az egykori szovjet utódállamokban, jellemzően a szegényebb társadalmi rétegek lakják. Felszámolásukra Moszkvában és Szentpéterváron hoztak már létre pénzalapot, ám az általános társadalmi ellenállás megnehezíti az épületek szanálását.

(Hruscsovka építése 1962-ben Moszkvában, forrás: Ritkán látható történelem)

(Hruscsovka Tomszkban, forrás: Wikipédia)

Az 1961-től elinduló és 1975-ig tartó 15 éves országos lakásépítési program egymillió lakás építését irányozta elő (amit mintegy ötvenezerrel sikerült túl is teljesíteni), ezek közül körülbelül 550 ezer otthon készült el paneltechnológiával, átlagosan 58 négyzetméteres alapterülettel. A főváros nagyberuházásai mellett a vidéki városokban is rohamosan épültek a lakótelepek, így Miskolcon, Szegeden, Győrben, Pécsett, Tatabányán és megannyi nagyvárosunk mellett olyan kisebb települések is saját panelházas résszel bővültek mint Siófok vagy Szentes.

(Épül a József Attila lakótelep egyik új panele 1962-ben, forrás: MTI Fotó)

(A József Attila lakótelep felülnézetből, forrás: Wikipédia)

(Nyíregyházán felhúzott új panelház 1970-ben, forrás: Origo.hu)

A panelek egyik alapanyaga a kohósalak - ami a vasgyártásból visszamaradó melléktermék, ezért felhasználása több okból is kívánatos volt a panelelemek gyártásánál -, amivel a sódert igyekeztek kiváltani a betonkeverékben. A milliós lakásépítési tervben irányozták elő a házgyárak építését is, ahol az előgyártott elemek készültek. Az első három Budapesti 43 sz. Állami Építőipari Vállalat házgyárait a Szentendrei úton (1965), Ferencvárosban (1968) és Dunakesziben (1969) hozták létre, majd az első 15 éves lakásépítési terv során 1975-ig még hét, amik mellett további hat vidéki panelelem-gyártó üzem is létesült (Dunaújváros, Pécs, Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd, Kaposvár).

(Konyha- és fürdőszobablokkok készülnek a dunaújvárosi házgyárban, forrás: MTI Fotó)

(Fürdőszoba-blokkokat készítenek a győri házgyárban, forrás: MTI Fotó)

(Az ország legújabb házgyárában gyorsvágóval méretre vágják a vasalásához használt betonacélokat, forrás: MTI Fotó)

A szovjet technológia mellett megjelent a dán Larsen-Nielsen-technika is hazánkban, amelyet jelentős valuta fejében vásároltak meg és kiváltotta a szovjetek ellenérzéseit is. De mint kiderült szükség volt az új, nyugati, imperialista technikára. Hogy miért? 

A szovjet technológiának volt egy súlyos hiányossága, ami a keleti blokkon belül először Magyarországon okozott problémát. Az építész szakma számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet technológia nem teszi lehetővé 3 x 2,7 méteres szobáknál nagyobb helyiségek kialakítását, illetve a belmagasság sem bővíthető a technológián belül 2,65 m fölé. A dán újítás mindezeket lehetővé tette, és így - ha nem is használták ki minden esetben a lehetőségeket - a Larsen-Nielsen házak ma is az eladó panellakások csúcsát jelentik a maguk tágas lakótereivel. További nem elhanyagolható előnye a dán technológiának, hogy olcsóbban kivitelezhetőek a struktúrák, és még gyorsabban építhető össze a helyszínen az épület. Ezzel a módszerrel épült lakóépületeket találhatunk például Csepelen.

(A csepeli lakótelep, amely már az új technológiával készült, forrás: Mapio.net)

A Kádár-rendszer célja nemcsak az volt, hogy gyorsan, sok lakóház épüljön fel, hanem az is, hogy a lehető legolcsóbban. Úgy gondolták, ennek az igénynek is megfelel a panel. Már nem volt szükség a drága, hozzáértő kőművesek munkájára, hiszen viszonylag rövid oktatás után bárkit be lehetett tanítani egy-egy munkafolyamatra.

(Lakásállomány megoszlása a 20-21. században, forrás: Lechner Tudásközpont)

A panelépítési program 1961-től indult el hazánkban. Ez főként a fővárost, illetve a megyeszékhelyeket érintette és különösen az alföldi és a tiszántúli régióban. Érdekesség, hogy Budapesten kevesebb panellakás van. Ez a típus a főváros lakásállományának 1/5-ét teszi ki, vidéken ennél sokkal több a panellakás.

Előbb 4-5 szintes panelépületeket emeltek, végül a középmagas, 10 emeletesek terjedtek el leginkább, de szinte minden városban van egy ezeknél magasabb, például 15 vagy 20 emeletes is, kísérleti jelleggel. A pénzhiány fontos problémát jelentett. Magasabbakat anyagilag nem érte meg építeni.

(Tiszaszederkényben (később Leninváros, ma Tiszaújváros) felépített panellakások 1966-ban, forrás: MTI Fotó)

(Miskolcon felépített új lakótelep, forrás: MTI Fotó)

(Ózdon épített 10 emeletes lakóházak, forrás: MTI Fotó)

(Komlón felhúzott 9 emeletes házak, forrás: MTI Fotó)

Magyarországon Komárom-Esztergom megye lakásállományában a legmagasabb a panellakások aránya 25,1%-os (köszönhető elsősorban Tatabányának), ez Budapesten 22,6%, de ez a fővárosban 189 667 otthont jelent.

(A legnagyobb vidéki lakótelep Miskolcon található, az avasi lakótelep, forrás: Zenga)

A panellakások felhúzása javított a kor lakáshiányán, a panelek sokkal komfortosabbak voltak a Kádár-korszakban a többi lakás, háztípushoz képest, de a tervezésben és a kivitelezésben számos hiba adódott, amelyek csak később jöttek elő és különösen fontos ma a panellakások korszerűsítése, hogy még tovább lehessen használni őket.

Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!

Felhasznált forrás:

- 60 éve panel. Ritkán látható történelem. https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2020/10/08/60_eve_panel# (2025. 05. 23.)

- A Kádár-rendszer drága és rossz minőségű válasza. Origo. https://www.origo.hu/tudomany/2016/07/panel-kadar-rendszer-lakotelep-paneltelep-tarsadalom (2025. 05. 23.)

- Kiss Dániel (2017): Parasztház, Kádár-kocka, panel vagy lakópark - hol lakik a magyar? Lechner Tudásközpont. https://lechnerkozpont.hu/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark-hol-lakik-a-magyar (2025. 05. 23.)