(Habsburg Ottó)
A címben megjelent szóhasználattal éltette a tömeg az 1989. február 28.-án 7 évtized után újra Budapestre látogató Habsburg Ottót a Mátyás-templom előtt. A szóhasználat arra utal, hogy az édesapja IV. Károly legidősebb fiaként ő volt a Habsburg-család utolsó trónörököse Ausztriában és Magyarországon is. Ez a cikk Habsburg Ottó életét fogja bemutatni.
Habsburg Ottó Ausztriában I., nálunk IV. Károly és Zita királyné elsőszülött gyermeke volt, 1912-ben született az alsó-ausztriai Reichenau an der Rax közelében levő Wartholz villában.
(Wartholz villa)
Mivel elsőszülött fiúgyermek volt, így automatikusan ő volt az apja trónörököse és az ifjú herceg 1916-ban 4 évesen ott volt szülei koronázásakor Budapesten.
(Habsburg Ottó 1916-ban Budapesten, édesapja IV. Károly magyar király és édesanyja Zita magyar királyné között díszruhában a koronázási ünnepség alkalmából)
1918-ban miután édesapja lemondott az uralkodói jogok gyakorlásáról a család Svájcba emigrált és Ottó az apja kétszeri visszatérési kísérlete idején is Svájcban maradt. Édesapja 1922-ben halt meg és hivatalosan is a Habsburg-család trónörökösévé vált, ugyan 1921-ben a magyar parlament is kimondta a trónfosztást, tehát jogilag nem számított annak, de ő a második világháború végéig reménykedett abban, hogy egyszer visszatérhet.
A család és a támogatói Ottót trónörökösnek nevelték, letette az érettségit, majd 1929-ben beiratkozott a leuveni katolikus egyetemre. 1935-ben pedig politikai és társadalomtudományi doktorátus címet kapott.
(Habsburg Ottó 1929-ben)
1938-ban elkeseredve figyelte, hogy a hitleri Németország bekebelezi Ausztriát (Anschluss), így eldőlt az is, hogy nem lehet a Habsburgot hatalmát restaurálni Ausztriában. Ő rá és édesanyjára elfogatóparancsot adtak ki és ezért 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. Ott sokat tett azért, hogy Magyarország ne kerüljön szovjet megszállás alá, mindezt Roosevelt amerikai elnök támogatásával.
(A trónörökös 1944-ben az USA-ban)
1945-ben a háború után Ausztriában tartózkodott, de a szövetségesek tiltakozása és az 1920-as Habsburg-törvény miatt ismét kényszerült elhagynia hazáját. Életét innentől kezdve Franciaországban élte.
1960-ban a Habsburg-Lotaringiai ház több tagja elfogadta a Habsburg-törvényt, és aláírta a lemondó nyilatkozatot. 1961. március 31.-én maga Habsburg Ottó trónörökös, az utolsó császár legidősebb fia, a család feje is aláírta az osztrák trónigényről való lemondását, ennek jogérvényessége körül azonban Ausztriában jogvita keletkezett (a „Habsburg-válság”), ez több évig késleltette hazautazását. Az osztrák közigazgatási bíróság végül Habsburg Ottó javára döntött, aki 1966. október 31.-én négy évtizednyi távollét után visszatérhetett hazájába.
(Habsburg Ottó 1966-ban négy évtized után hazájában)
Habsburg Ottó európai politikusként is működött: A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke volt. 1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979 és 1999 között a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentben, két ízben is a frakció korelnökeként. Számos írása jelent meg, több európai nyelven: az Adenauer, Schuman és De Gasperi által szorgalmazott kereszténydemokrata, egyesült Európa-eszményt képviselte egész életén át.
(A Páneurópai Unió elnökeként is tevékenykedett 1973-tól)
1987-ben a párt engedélyével magánemberként először utazhatott Magyarországra, természetesen a Belügyminisztérium szigorúan felügyelte ittlétét. 1988-ban egyik lányával és feleségével tett magánlátogatást, majd az első hivatalos látogatására, mint Európai Parlamenti képviselő 1989 február végén került sor hazánkban és a Mátyás-templomból kijőve hangzott el a tömegből az a híres mondta, hogy éljen a király!
(Habsburg Ottó budapesti látogatása 1989-ben)
Aktívan kísérte a kelet-közép-európai változásokat: Pozsgay Imrével együtt kezdeményezte az 1989-es Páneurópai Pikniket, amelynek fontos szerepe volt a magyarországi vasfüggöny lebontásában és amelynek keretében az érvénye útlevél nélküli NDK állampolgárok átléphették nyugati irányban a határt.
(A Páneurópai Piknik 30. évfordulójára készített összeállítás)
Habsburg Ottónak a hazánkban megnövekedett népszerűségét politikai célokra is próbálták felhasználni. Így tett a Független Kisgazdapárt budapesti szervezete 1989 őszén, amely aláírásgyűjtésbe kezdett Habsburg Ottó köztársasági elnökké jelölése kapcsán. Ehhez a kezdeményezéshez később a liberális Szabad Demokraták Szövetsége is csatlakozott, a német lapok pedig szalagcímen közülték a hírt.
Habsburg Ottó a jelölést az év októberében visszautasította, mert szerinte először legitim parlamentet kell választani, aztán új alkotmány kell készíteni és csak azután szabad visszatérni a köztársasági elnök személyére.
(Habsburg Ottó válaszlevele a felkérésre)
A rendszerváltás után a Páneurópai Unió elnökeként sokat segített Magyarország euroatlanti integrációjában, amelynek eredménye az 1999-es NATO-hoz való, majd 2004-ben az Európai Unióhoz történő csatlakozás lett.
A 2000-es években is aktív maradt, politikai tanácsadója maradt a különböző kormányoknak főként külpolitikai témákban.
(Habsburg Ottó a 2000-es évek elején)
Habsburg Ottó 2011. július 4-én 98 éves korában hunyt el. Földi maradványait a bécsi kapucinus kriptába, szívurnáját július 17-én Pannonhalmán helyezték örök nyugalomra ökumenikus áldás keretében.
(Habsburg Ottó egyik utolsó fényképe)
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Habsburg Ottó életrajz. Habsburg Ottó Alapítvány. https://habsburgottoalapitvany.hu/eletrajz/ (2023. 09. 07.)
- Hatszáz éves örökséget folytatott az európai politikában Habsburg Ottó. Múlt-kor történelmi magazin. https://mult-kor.hu/hatszaz-eves-orokseget-folytatott-az-europai-politikaban-habsburg-otto-20221120 (2023. 09. 07.)
- Magyarország története (televíziós sorozat). 45. rész. A harmadik Magyar Köztársaság. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=b-O5E72ptLQ (2023. 09. 07.)
