(A Marx téri felüljáró építése 1980-ban, forrás: Urban Legends)
Az alábbi cikk az ésszerűtlen szocialista építészet egyik mintapéldáját fogja bemutatni. Az alábbi képen a Marx tér található, amelyet mindenki Nyugati térnek ismer. A Nyugati tér Budapest egyik fontos közlekedési csomópontja, a Nyugati pályaudvar mellett. Nagy forgalmú utcák keresztezik, közigazgatásilag Budapestnek három kerületét kapcsolja össze: az V., a VI. és a XIII. kerületet.
(A Nyugati tér ma a felüljáróval, forrás: Origo)
(A Nyugati, korábban Marx tér a Nyugati pályaudvarral és a felüljáróval, forrás: Pestpilis)
1914-ben hivatalosan Berlini tér lett, majd a tíz évvel később felépített hatszögletű trafik, a „banántorony” után – itt árultak először banánt Budapesten – Banán térnek hívta a lakosság. A második világháborút követően 1945-től a Marx tér nevet kapta, végül 1992-től ismét Nyugati tér lett.
Ez volt a Kádár-korszakban és ma is ez Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, így logikus ötlet volt egy felüljáróval átívelni a körút forgalmát. 1980-ban kezdték el építeni és az erre járók azt látták, hogy amikor már majdnem készen volt, akkor elkezdték visszabontani, majd újra építeni. Az emberek nem értették a dolgot és addigra az újságokban mindenféle pletyka, hír terjedt el a felüljáróról és megszületett a legenda arról, hogy a felüljáró két oldalról épített végei nem értek össze.
(A két vég nem ért össze és a vége kiflialakban meghajlott, forrás: Bors)
A hiba megállapítására jelentkeztek önkéntes szakértők is. Egy geológus szerint azért keletkezett a két hídpálya között az eltérés, mert az egyiket a Balti-tengeri vízszinthez a másikat pedig az Adriához képest állították be. Ez egy nagyon szellemes és szürreális magyarázat volt. Egy másik vélemény szerint a híd egyik felét oroszok építették, akik „más 0 pontot használtak a magasság mérésénél, emiatt történt a malőr”. Ez hasonló magyarázat, mint az előző. Aztán voltak, akiknek ismerősei, rokonai itt dolgoztak az építkezésen és ők bizalmas elárulták, hogy „A felüljáró egyik oldala azért süllyedt meg jobban, mert nem ugyanolyan mértékben lopták ki az anyagot a két feléből. Látták is, hogy süllyed, de azt gondolták, hogy csak néhány centiről van szó, majd vastagabban aszfaltoznak az egyik felén és föl sem fog tűnni senkinek a hiba.”
„Egy híres építészt bíztak meg a tervezéssel. Amikor készen lett, a felüljáró legmagasabb pontján nem ért össze a két félhíd. A tervező öngyilkos lett” – szól a legenda. Valamelyik legendának egy változata sokat körében ismert, de egyik sem igaz!
A tervező, Wellner Péter nem lett öngyilkos, sőt ő tervezte később a Balaton déli partján az M7-rs autópálya és Magyarország leghosszabb hídját a Kőröshegyi völgyhidat.
(Wellner Péter a Marx téri felüljáró és a Kőröshegyi völgyhíd tervezője, forrás: Origo)
(A Kőröshegyi völgyhíd, forrás: Wikipédia)
A tervező leírja az emlékirataiban, hogy mi is történt a Marx téren 1980-ban. A Marx téri felüljárót ún. szabadszereléses építéssel tervezték. Ennek az építési módnak a lényege, hogy a műtárgy darabjait előre legyártják, összeszerelik, újra szétszedik, majd az elemeket a helyszínre szállítva – immár véglegesen – összeszerelik, mint az építőkockákat.
(A Marx téri felüljáró darabokban, forrás: MTVA Archívum)
Csakhogy a technológia lényege az, hogy amikor elkezdik két oldalról összerakni, akkor minden egyes elemhez hozzá kell ragasztani a következő darabot és ameddig a következő elem meg nem szárad, addig várni kell a folytatással. Márpedig a Marx téri felüljárónál nem várták meg, hogy megkössön a ragasztó – a városvezetés ugyanis sürgette a Hídépítő Vállalatot. „Közölték, hogy sietniük kell a munkálatokkal, a villamosoknak járniuk kell. Ezért a kivitelezők úgy pakolták fel egymás mellé az elemeket, hogy nem várták meg a ragasztó megkötését” – mesélte a tervező. „Mivel alul szétnyíltak kicsit az elemek, a szakasz kifli alakú lett. Nem az volt a baj, hogy a híd nem ért össze, hanem az, hogy alakhiba keletkezett. Amikor összebillentettük, akkor csatlakozott, de a deformálódás miatt a két rész nem tervezett módon csatlakozott. Kénytelenek voltunk lebontani két-két elemet, hogy aztán a helyes irányba lehessen visszatenni” – magyarázta a tervező.
(Az előzőekben már bemutatott kép, amelyen a kiflialakban bemutatott elemek láthatóak, forrás: Urban Legends)
Tulajdonképpen ez nem is lett volna akkor a probléma, mert amint észlelték a hibát, akkor négy elemet visszabontottak és újraépítették azt a szakaszt. De amikorra észlelték és kijavították a hibát, addigra a sajtó felkapta a történetet és kitört a botrány és leállították az építkezést, amelyet majd 1981 júniusában folytattak és a kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adták át a forgalomnak.
(A Marx téri felüljáró építéséről szóló tudósítás 1981-ből, forrás: Youtube)
(Az átadott felüljáró 1981-ben, forrás: PestBuda)
1980-ban a munkaügyi bíróságon folytatódott a felüljáró ügye. A legnagyobb büntetést Wellner Péter tervező és a helyettese kapta. Az ítélet szerint Wellnert alacsonyabb munkakörbe helyezik, 10 százalékkal csökkentik a fizetését, és 6 havi bérnek megfelelő kártérítés, azaz 46 ezer forint megfizetésére kötelezik. A Hídépítő Vállalat többi érintett dolgozóját a bíróság csak megrótta, illetve enyhe kártérítés megfizetésére kötelezte.
(Az Esti Hírlap beszámolója 1981-ből a vizsgálatról és a büntetésről, forrás: Urban Legends)
Wellner és helyettese azonban fellebbezett az ítélet ellen. Mire az ügy 1982-ben a Fővárosi Bíróságra került, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet megállapította: a hibát tényleg az okozta, hogy a kivitelezést siettették és csökkentették a büntetés mértékét. Akik pedig sietették a munkát, a Fővárosi Tanács illetékesei, természetesen nem lettek nevesítve!
Abban viszont van valami megmosolyogtató, hogy ennek a térnek, amelyhez a Kádár-kor legnagyobb viccet kiváltó építkezése zajlott, az volt a neve, hogy Marx tér.
(Marx tér 1984-ben, 1:01-től a felüljáró, forrás: Youtube)
2019-ben a a Főváros Közfejlesztések Tanácsa úgy döntött, hogy el kell bontani a felüljárót. Most 2023-ban még mindig áll a Nyugati téri felüljáró és kitudja, hogy mikor fogják elbontani azt a felüljárót, amely elég szürreális módon és botrányok között épült meg a szocializmusban, ezzel is mintegy jelezve a kommunizmus válságát és utolsó periódusát hazánkban.
Ez a cikk valós információkon és adatokon alapszik, de a szubjektív véleményem nem megkerülhető, hiszen egy blogról van szó!
Felhasznált források:
- Magyarország története (televíziós sorozat). 44. rész. A "létező szocializmus" csődje. Magyarország története című könyvsorozat alapján. Kossuth Kiadó 2009. https://www.youtube.com/watch?v=xeIVRUTVNhQ&t=376s (2023. 11. 25.)
- A Marx téri felüljáró legendája. Urban Legends. https://www.urbanlegends.hu/2008/01/a-marx-teri-feluljaro-legendaja/ (2023. 11. 25.)
- Utánajártunk a Nyugati téri felüljáró legendájának. XXI. Század. RTL. 2019. https://rtl.hu/21szazad/2019/05/17/utanajartunk-a-nyugati-teri-feluljaro-legendajanak (2023. 11. 25.)
