(Göncz Árpád az Országház előtt 1990. augusztus 3-án, forrás: Szigeti Tamás, Magyar Hírlap)
Göncz Árpádot 1990. május 2-án az első szabadon választott Országgyűlés ideiglenes köztársasági elnökké válassza meg, hogy miért csak ideiglenes azt kifejtem egy kicsit később, de tény, hogy nála alkalmasabb személyt aligha találhattak volna, hogy betöltse a rendszerváltás utáni Magyarországon a legfőbb közjogi méltóság pozícióját. A köztársasági ...
1946. április 27-én 60 család indult el vasúttal a Jászságból a Fejér megyei Nagylókra egy jobb élet reményében. Köztük a rokonaim is a dédnagyapám és rokonai, akik a szegénység elől "menekültek" Jászárokszállásról föld és munka reményében. Tehát fontos hangsúlyozni, hogy őket nem a kommunista hatalom telepítette ki a Jászságból, hanem önként költöztek el! Az alábbi cikk erről az elköltözésről és az ottani életkörülményekről szól. A cikknek ...
(Bethlen István miniszterelnök, forrás: MTI)
A 20. századi magyar történelem talán legnagyobb formátumú politikusa, álllamférfija, aki talpra állította az országot az 1920-as trianoni békeszerződést követően. 1921. április 14-én nevezték ki miniszterelnökké és ezt a feladatot 10 évig látta el. Az ő időszakát bethleni konszolidációnak is nevezzük. Ez a cikk erről az időszakról fog szólni.
Az 1874. október 8-án született Bethlen régi erdélyi ...
(A Felvidékről kitelepítettek, forrás: Gömörilap)
1947. április 12-én kezdődött meg a Felvidéken élő magyarok kitelepítése az anyaországba, amely számtalan életet, karriert és családot tett tönkre! Azért kellett ezeket az embereket kitelepíteni, mert magyarok voltak! Más bűnök nem volt, csak a származásuk! A cikk erre a szomorú időszakra emlékezik!
1918-ban alakult meg új államalakulatként a határainktól északra a Csehországot és Felvidéket ...
(Felszabadulás napi plakát, forrás: Történelem Mindenkinek)
„Az 1945. március 16. – április 4. közti időben végrehajtott előretörés következtében a 2. és 3. Ukrán Frontok csapatai befejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megszállóktól” – adta hírül 1945. április 4-én a Szovjet Tájékoztatási Iroda. Ezen a napon ért véget Magyarország területén a második világháború, a szovjet erők kiszorították a német ...
(Horogkeresztes zászló az Országház épülete előtt, forrás: Rubicon)
A német csapatok 1944. március 19-én szállták meg hazánkat. Az előző cikkben bemutattam a megszállás előzményeit és lefolyását. A mostaniban pedig a megszállás következményeit fogom ismertetni egészen Horthy kiugrási kísérletéig.
A megszállás napján megjelent az országban a német titkos államrendőrség (Gestapo) is, amely előre ...
(Német motorkerékpáros alakulat a budai Várban, a Halászbástyán, 1944 márciusa, forrás: OSZK)
1944. március 19.-e. Az a nap, amikor hazánk elvesztette a függetlenségét egészen 1991. június 19-ig. Bár a német megszállás csak 1945 április elejéig tartott, de azt ezt követő szovjet felszabadítás igazából megszállást jelentett és tartott mindaddig, ameddig az utolsó szovjet katona el nem hagyta Magyarországot. Az alábbi cikkben az első megszállás ...
Az (eddig) egyetlen előkerült MUK feliratú röplap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikai rendőrség által 1956 és 1973 között összegyűjtött röplapokat, gúnyverseket és falfirkákat tartalmazó albumban található. Szepesi Gyuláról, az állítólagos készítőről semmilyen közelebbi adattal nem rendelkezünk, forrás: ÁBTL 4.1. A-2021 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált röplapok)
Márciusban újra kezdjük, azaz MUK! 1957. március 15-én az egykori ...
(Grósz Károly és Kádár János a z MSZMP 1988. május 21-i pártértekezletén, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
A Kádár János a 20. századi magyar történelem talán legnagyobb Big Brotherje, azaz Nagy Testvére az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől egészen 1988-ig irányította pártfőtitkárként a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) és ebben a tisztségben Magyarországot is. Az 1988-as bukásának számos bel- és külpolitikai oka is volt, de ...
(1962. május 1-i felvonulás és Kádár János a Felvonulási téren, forrás: Femina.hu)
A magyar lakosság döntő része "szívesen" emlékszik vissza a négy évtizedig tartó kommunista időszak mókás ünnepeire, amikor kötelező volt felvonulni, illetve az iskolákban különféle megemlékezéseket kellett tartani március 21., április 4., május 1. vagy éppen november 7-e kapcsán. Az alábbi cikk röviden bemutatja az előbb felsorol ünnepeket és jellegzetességeiket.
...