(Német motorkerékpáros alakulat a budai Várban, a Halászbástyán, 1944 márciusa, forrás: OSZK)
1944. március 19.-e. Az a nap, amikor hazánk elvesztette a függetlenségét egészen 1991. június 19-ig. Bár a német megszállás csak 1945 április elejéig tartott, de azt ezt követő szovjet felszabadítás igazából megszállást jelentett és tartott mindaddig, ameddig az utolsó szovjet katona el nem hagyta Magyarországot. Az alábbi cikkben az első megszállás ...
Az (eddig) egyetlen előkerült MUK feliratú röplap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikai rendőrség által 1956 és 1973 között összegyűjtött röplapokat, gúnyverseket és falfirkákat tartalmazó albumban található. Szepesi Gyuláról, az állítólagos készítőről semmilyen közelebbi adattal nem rendelkezünk, forrás: ÁBTL 4.1. A-2021 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében talált röplapok)
Márciusban újra kezdjük, azaz MUK! 1957. március 15-én az egykori ...
(Grósz Károly és Kádár János a z MSZMP 1988. május 21-i pártértekezletén, forrás: MTI Nemzeti Archívum)
A Kádár János a 20. századi magyar történelem talán legnagyobb Big Brotherje, azaz Nagy Testvére az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől egészen 1988-ig irányította pártfőtitkárként a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) és ebben a tisztségben Magyarországot is. Az 1988-as bukásának számos bel- és külpolitikai oka is volt, de ...
(1962. május 1-i felvonulás és Kádár János a Felvonulási téren, forrás: Femina.hu)
A magyar lakosság döntő része "szívesen" emlékszik vissza a négy évtizedig tartó kommunista időszak mókás ünnepeire, amikor kötelező volt felvonulni, illetve az iskolákban különféle megemlékezéseket kellett tartani március 21., április 4., május 1. vagy éppen november 7-e kapcsán. Az alábbi cikk röviden bemutatja az előbb felsorol ünnepeket és jellegzetességeiket.
...
(Mindszenty bíboros egy festményen ábrázolva, forrás: A Turulmadár nyomában)
A Mindszenty cikksorozat második és egyben befejező részében az érsek fogságból történő kiszabadulásáról, majd az amerikai nagykövetségen töltött több mint egy évtizedéről lesz szó. Ezenkívül említést teszek, hogy a Kádár vezette hatalom, hogyan viszonyult az érsekhez és miért volt fontos az Amerikai Egyesült Államoknak és a Vatikánnak a hercegprímás személye.
Az ...
Az alábbi cikk a Rákosi-korszak leghírhedtebb koncepciós perével Magyarország utolsó hercegprímásának őrizetbe vételével és törvénytelen elítélésével foglalkozik. Mindszenty József esztergomi érsek története azért is érdekes, mert élete során folyamatosan harcolt a szocializmus ellen. 1 919-ben a tanácsköztársaság, 1945 után pedig a kommunista hatalommal szemben és még a nyilasok sem kedvelték őt finoman fogalmazva, így egyik rendszernek sem volt a ...
(A tanácsköztársaság kikiáltása, forrás: Wikipédia)
Az alábbi cikkben az 1919-es zűrzavarokkal teli évről lesz szó. Kitérek majd a kommunisták hatalomra jutására, a tanácsköztársaság működésére, az északi hadjáratra és az ebből következő bukásra, valamint a végén az ellenforradalom győzelmére.
A kommunista hatalomátvétel
Az antant 1919. február végén új, a románoknak kedvező, Magyarország számára azonban súlyosan hátrányos ...
(Őszirózsás forradalmárok 1918 október végén, forrás: Wikipédia)
Az alábbi cikkben a történelmi Magyarország széteséséről lesz szó. Kitérek majd az Osztrák-Magyar Monarchia és ezen belül Magyarország világháború utáni helyzetére, bomlására, a háború lezárását követő átalakulási kísérletekre, valamint a szomszédos országok támadásaira, a területi megszállásra és a fegyveres ellenállás mikéntjére.
A Monarchia és a történelmi ...
( Rudolf Alfred Höger: Szuronyroham Doberdónál, A doberdói csata 1916-ban zajlott, forrás: Wikipédia)
Az elkövetkezendőkben Magyarország részvételéről lesz szó az első világháborúban. Kitérek majd a Monarchia hadseregére, ezen belül a magyarok szerepvállalására, a magyar csapatok küzdelmeire, a nagy csatákra. Lesz még szó, hogy az antant milyen ígéreteket tett a Monarchia nemzetiségei számára, milyen magyar hősök voltak a világháborúban, a ...
(Tüntetők egy harckocsin Budapesten 1956 októberének végén, forrás: Toldy Ferenc Gimnázium)
Az alábbi cikk az 1956-os forradalomról és szabadságharcról fog szólni. Kitérek majd a forradalom okaira és közvetlen előzményeire, a forradalom céljaira, az október 23-i és azt követő napok eseményeire, a nemzet forradalmára (Forradalmi Bizottságok, Munkástanácsok, nemzeti összefogás), a szabadságharc eseményeire a fővárosban és vidéken, a forradalom és ...