Horthy Miklós 1944 őszén sikertelenül próbált kiugrani a világháborúból, ez a cikk az előzmények mellett az okokat fogja felsorolni, hogy miért nem sikerült mindez.
(Horthy Miklós Magyarország kormányzója volt 1920 és 1944 között)
Magyarország 1941. június 27-én lépett be a németek oldalán a második világháború küzdelmeibe főként azért, mert a németbarát vezérkar úgy gondolta, hogy német segítséggel tudja hazánk az 1000 éves határokat ...
Ugyan az alábbi személy, tehát Mihail Szergejevics Gorbacsov nem egy magyar történelmi személyiség, de az ő tevékenysége 1985 és 1991 között, mint szovjet pártfőtitkár jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon sor kerüljön a demokratikus fordulatra és szakítsunk egyszersmind a kommunizmussal és nemcsak hazánk, hanem egész Közép-Kelet Európa felszabaduljon a szocializmus nehéz terhe alól! Az alábbi véleménycikk a napokban 92. életévében elhunyt ...
IV. Károly a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója volt 1916. november 21.-e és 1918. november 13-a között az Osztrák-Magyar Monarchiában Ausztriában, mint utolsó császár, Magyarországon, mint utolsó király. A Monarchia számára vereséggel végződő I. világháború után a közhiedelem szerint az uralkodó lemondott a trónról. De az 1918. november 13-án kelt eckartsaui nyilatkozatában a következőket írta: "Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a ...
Államalapító Szent István királyunk 1038. augusztus 15-én halt meg , de mégsem ezen a napon ünneplünk, hanem augusztus 20-án. Ez egyszerűen azért van így, mert 1083-ban Szent László királyunk javaslatára augusztus 20-án avatták szentté még rajta kívül egyébként fiát Szent Imrét és Gellért püspököt is. Mária Terézia alatt vált országos üneppé, Ferenc József uralkodása alatt lett munkaszüneti nap, majd 1938-ban lett állami és nemzeti ünnep is ...
Az alábbi képen látható úriember tett a legtöbbet a magyar oktatási rendszer és kultúra megújításáért a Horthy-rendszerben ő pedig nem más, mint Klebelsberg Kunó, aki majdnem 10 évig 1922 és 1931 között töltötte be a vallás és közoktatásügyi miniszteri posztot. Ez a cikk az oktatáspolitika főbb elemeit mutatja be 1920 és 1944 között.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum következtében Magyarország nem csak lakossága felét és ...
Ez a mondat 1990-ben a parlamentben hangzott el a címerkérdés általános vitáján Kis János szabaddemokrata képviselőtől (SZDSZ). A mondatot így folytatta: "csak zárják már le a vitát és foglalkozzunk fontosabb ügyekkel". Ebből a megszólalásból is látszik, hogy nagyon komoly vitát eredményezett 1990-ben az, hogy a szocialista úgynevezett Kádár-címert mire cseréljék le? A korona nélküli úgynevezett Kossuth-címerre vagy a koronás kiscímerre?
(A kép bal ...
(Deportált romák egy német koncentrációs táborban)
1944. augusztus 2.-án az auschwitzi haláltáborban az SS-katonák közel 3000 cigány származású embert gyilkoltak meg hidegvérrel és ennek emléket állítva a Cigány Világszövetség 1972 óta minden évben ezen a napon emlékezik meg a holokauszt roma áldozatairól és nem csak a szervezet, hanem a világ nagyon sok országában így tesznek. Ebben a cikkben a zsidó holokauszt árnyékában lévő roma holokausztról ...
(A legendás Aranycsapat alapfelállása 1950 és 1956 között, a "dicső tizenegy")
Hogyha a Rákosi-korszakról van szó és a sportról, akkor szinte mindenkinek a foci és az Aranycsapat jut az eszébe. Nem véletlenül, ugyanis a magyar labdarúgás legsikerebb időszakáról beszélünk szűkebb értelemben 1950 és 1956 között, tágabb értelemben a folyamat már az 1940-es években elkezdődött. Azt viszont sokan nem tudják, hogy 1949 és 1956 között, amíg Rákosi ...
(A Magyar Kommunista Párt választási plakátja 1945-ben)
Magyarország a vesztes oldalon fejezte be a háborút 1945-ben ugyanúgy, mint 1918-ban és hasonló módon, mint akkor egy összeomlott, szétzilált országot kellett talpra állítani. Mivel az országot a szovjetek "szabadították fel" a német uralom alól, de ez egyben szovjet megszállást is jelentett, gyorsan világossá vált mindenki számára, hogy az ország újjáépítésében döntő szerepe lesz a ...
Az alábbi fotó 1945 tavaszán készült Budapesten. Ez a kép hűen tükrözi, hogy a fővárosunk közel 3 hónapos ostroma mekkora pusztítást okozott. Az alábbi cikkem Budapest második világháborús ostromával foglalkozik, de nem úgy, hogy napról-napra vagy hétről-hétre mutatja be az eseményeket, hanem arról lesz szó, hogy milyen előzményei voltak az ostromnak, a közel 3 hónapos időszakban milyen események történtek a fővárosban, hogy hogyan értek véget a ...