Az alábbi karikatúra az 1921. december 14-e és 16-a között rendezett soproni népszavazást ábrázolja, amelyen Sopron és a környező települések többsége a Magyarországhoz való tartozásra szavazott, így ez módosította az 1920. június 4-én Trianonban alá írt békediktátumot. Hosszú út vezetett idáig, amíg kiírták a népszavazást Sopron és környékére, majd 10 Pinkavölgyi település hovatartozása végett is, ennek a története kerül most ...
Magyarország 1941 nyarán úgy lépett be a második világháborúba a tengelyhatalmak oldalán, hogy már akkor látszódott és kiderült az, hogy azzal a felszereltséggel, amellyel a magyar királyi honvédség rendelkezik nem lehet semmiféle világháborút megv ívni senki ellen. Ugyan a létszámot sikerült megemelni, 1941-ben az összes mozgósított férfiak száma elérte az 500.000 főt, 1944-ben pedig az 1.000.000 főt, de ezzel nem párosult a hadsereg felszerelésének ...
(Magyar katonák karácsonya az orosz fronton 1942-ben)
A karácsony, mint a szeretet, az egymásra odafigyelés, a törődés és a meghittség ünnepe napjainkban, de ez nem mindig volt így, különösen nem a 20. században. Ugyanis ebben a száz évben két világháború is zajlott, ugye köztudott, hogy az első 1914 és 1918, a második pedig 1939 és 1945 között és ezekben az években is, ha a gyakorlatban nem is, de elméletben volt karácsony. A világ minden tájáról ...
(Kádár János szavaz az 1985-ös országgyűlési és tanácsi választásokon)
A választások kifejezés nem véletlenül került idézőjelbe a címben, mivel sem a Rákosi és később a Kádár-korszakban sem voltak demokratikus, szabad választások Magyarországon. Persze a látszatra adtak azért a kommunisták, mert lehetővé tették ugyan, hogy az emberek a szavazóurnákhoz járuljanak, de igazán nem volt kik közül választani, mivel egy jelölt volt fent a ...
33 egy érdekes szám, a számmisztikában egyetemes szolgálatot jelent, de Krisztusi kornak is szokták mondani, amely a megváltást és a tökéletességet jelképezi. Ugyanakkor a történelemben, különösen a magyarban is fontos a 33, mint események között eltelt évszám, időszak. Ugyanis 1956. október 23-a a forradalom és szabadságharc évfordulója, de 33 évvel később ugyanezen a napon 1989. október 23-án kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot és azóta ...
Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára tulajdonképpen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésétől 1988-ig egymaga irányította nem csak a pártot, hanem egész Magyarországot is. 1988 májusában, azonban a párt reformellenzéke leváltatja , abból a pozícióból, amelyből korábban elképzelhetetlen volt őt leváltani. Azonban kreálnak neki egy posztot és megteszik a párt elnökévé, de a tényleges hatalom már nem az ő kezében van, ...
Horthy Miklós 1944 őszén sikertelenül próbált kiugrani a világháborúból, ez a cikk az előzmények mellett az okokat fogja felsorolni, hogy miért nem sikerült mindez.
(Horthy Miklós Magyarország kormányzója volt 1920 és 1944 között)
Magyarország 1941. június 27-én lépett be a németek oldalán a második világháború küzdelmeibe főként azért, mert a németbarát vezérkar úgy gondolta, hogy német segítséggel tudja hazánk az 1000 éves határokat ...
Ugyan az alábbi személy, tehát Mihail Szergejevics Gorbacsov nem egy magyar történelmi személyiség, de az ő tevékenysége 1985 és 1991 között, mint szovjet pártfőtitkár jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon sor kerüljön a demokratikus fordulatra és szakítsunk egyszersmind a kommunizmussal és nemcsak hazánk, hanem egész Közép-Kelet Európa felszabaduljon a szocializmus nehéz terhe alól! Az alábbi véleménycikk a napokban 92. életévében elhunyt ...
IV. Károly a Habsburg-Lotaringiai-ház utolsó uralkodója volt 1916. november 21.-e és 1918. november 13-a között az Osztrák-Magyar Monarchiában Ausztriában, mint utolsó császár, Magyarországon, mint utolsó király. A Monarchia számára vereséggel végződő I. világháború után a közhiedelem szerint az uralkodó lemondott a trónról. De az 1918. november 13-án kelt eckartsaui nyilatkozatában a következőket írta: "Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a ...
Államalapító Szent István királyunk 1038. augusztus 15-én halt meg , de mégsem ezen a napon ünneplünk, hanem augusztus 20-án. Ez egyszerűen azért van így, mert 1083-ban Szent László királyunk javaslatára augusztus 20-án avatták szentté még rajta kívül egyébként fiát Szent Imrét és Gellért püspököt is. Mária Terézia alatt vált országos üneppé, Ferenc József uralkodása alatt lett munkaszüneti nap, majd 1938-ban lett állami és nemzeti ünnep is ...