A képen látható úriember Matuska Szilveszter volt az, aki végrehajtotta 1931. szeptember 13-án a biatorbágyi vasúti merényletet. A robbantás következtében 17-en szenvedtek súlyos sérülést és 22-en haláloztak el. A merénylet következtében vezettek be Magyarországon statáriumot, azaz rögtön ítélő bíráskodást. A cikk a merényletet és az azt követő eseményeket tárja fel.
A korábban két településnek számító Bia és Torbágy között 1883 és 1898 ...
(A vörös csillagok eltávolítása a közterületekről 1989-ben)
Az alábbi cikkben a rendszerváltozás vagy, ha jobban tetszik rendszerváltás vagy rendszerváltoztatás fontosabb szereplőire fogok kitérni, röviden bemutatva akkori tevékenységüket és kitérek a mai életükre is. Fontos hangsúlyoznom, hogy nem fontossági sorrendben vannak a személyek bemutatva, illetve más történelemmel foglalkozó személy esetében nem biztos, hogy mindenki szerepelne a listáján, ...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja vagy más néven a kommunizmus áldozatainak emléknapja 2001 óta minden évben február 25-én megtartandó emléknap. Ugyanis 1947. február 25-én Kovács Bélát , a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. Összesen 9 évet töltött különböző börtönökben és munkatáborokban mielőtt hazatért Magyarországra. A z ő ...
A vasfüggöny 1949 és 1989 között fennálló műszaki határker ítés volt a hidegháborús Európában. A műszaki határzár elválasztotta egymástól a kommunista Közép-Kelet és a demokratikus Nyugat-Európát egymástól . A vasfüggöny tulajdonképpen megakadályozta, hogy a szocialista országokból emberek tömegei menjenek át nyugatra és évtizedekre meghatározta Kelet- és Nyugat-Európa viszonyát, de bizonyos értelemben az elbontása után is bizonyos ...
A Gulag szó jelentése: Jav ítómunka-táborok Főigazgatósága . Ezeket a kényszermunkatáborokat a Szovjetunióban alakították ki azért, hogy a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták , napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Magyarországról a második ...
A Fidesz fő üzenete az volt 1998-ban, hogy van más választás, mint a szocialista-szabaddemokrata kormány. Azt képviselték, hogy a Fidesz és Orbán Viktor vezetésével megteremthető egy új, élhető, polgári Magyarország az újévezred a 21. század küszöbén. A kormányzó erőkhöz képest dinamikusabb, lendületesebb, fiatalosabb kampány elérte a célját, mert 1998 nyarán a Fidesz az MDF-el és az FKGP-vel egy polgári kormányt alak ított és ez egy új képet, ...
(1994-ben az ország szinte teljesen vörösbe borult)
Ezt az eredményt mutatta meg az 1994-es parlamenti választások, amely alaposan átrendezte az erőviszonyokat, így azt többek között, hogy ki vagy kik alakíthatnak kormányt és ki kerül vagy éppen marad ellenzékben. De ne szaladjunk ennyire előre, először is nézzük, azokat az okokat, amelyek 1990-hez képest 1994-re a politikai paletta átalakulásához vezettek.
1. Az átalakulás gazdasági ...
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik választási plakátja 1990-ből, amely már élt a ma jól ismert eszközzel: az ellenfél lejáratása minden áron! Itt éppen a közvélemény-kutatások alapján is elmondható legnagyobb ellenfelüket a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) egyik mondatát próbálták kiforgatni és a saját javukra felhasználni. Tehát már itt is megmutatkozott az, ami a későbbi kampányokban is, hogy sokkal fontosabb az emberek érzéseire való ...
Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város elnevezést az Országgyűlés 2005-ben adományozta Balassagyarmat városának, azért a tettéért, amiért 1919 januárjában kiűzte a városból a megszálló csehszlovák erőket. A balassagyarmati felkelés vagy más néven a csehkiverés egy fontos örömteli mozzanata volt az első világháborút követő zűrzavarnak, amelynek következtében végül is a várost nem csatolták 1920 után Magyarországtól.
Balassagyarmat városa ...
Az alábbi karikatúra az 1921. december 14-e és 16-a között rendezett soproni népszavazást ábrázolja, amelyen Sopron és a környező települések többsége a Magyarországhoz való tartozásra szavazott, így ez módosította az 1920. június 4-én Trianonban alá írt békediktátumot. Hosszú út vezetett idáig, amíg kiírták a népszavazást Sopron és környékére, majd 10 Pinkavölgyi település hovatartozása végett is, ennek a története kerül most ...