A Magyar Népköztársaság 1949 és 1989 között állott fent Magyarországon . Ennek két nagyon fontos szakasza volt: az első az úgynevezett Rákosi-korszak 1949 és 1956 között, a második pedig a Kádár-korszak 1957 és 1989 között. Az előbbi korszaknak látható fentebb a címere, amely nem is számított igazából címernek! Hogy miért is nem?
A szocialista országgyűlés 1949. augusztus 18-án fogadta el az új szovjet mintán alapuló alkotmányt és az új ...
(A szántódi autóskemping a Balatonnál 1974-ben)
A Kádár-korszak turizmusa egybefort a Balatonnal , hiszen az az idegenforgalmi struktúra, amely ma is jellemző hazánkra az az 1960-as, 1970-es években épült ki. A szocialista blokkon belül nálunk volt a legjobb az életszínvonal, amelyet nyugaton legvidámabb barakként emlegettek vagy például, mint Ungarische Wirtschaft , azaz a magyar gazdaság sikerére utaltak itt, de meg kell említeni, hogy a nyugati vendégturisták ...
Mindössze ennyi maradt mára az egykori Kádár-villából Balatonvilágoson. Ezt a nyaralót Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára a párttól kapta ajándékba az 1970-es évek elején. A nyaraló Balatonaligán Balatonvilágos település egyik részén található, amely mai nevén a Club Aligán belül található és a IV. számú villa volt az övé.
1948-ban az MSZMP elődpártja a Magyar Dolgozók Pártjának felső vezetése határozata el , hogy ...
Magyarország népessége 1945-ben 9 millió főre csökkent többek között a második világháborús veszteségek, a zsidók deportálása, a nyugatra történő menekülés következtében. Viszont ezekben az években még magas arányú volt az születések száma egy évben és viszonylag alacsony a halálozások aránya. Ennek ellenére az 1948-ra felálló kommunista kormányzat eltökélt volt amellett, hogy a gyermekvállalási kedvet jelentősen növelje. Ez a cikk a ...
Magyarországon a 19. század második felétől megjelent az antiszemitizmus , amely a 20. században a zsidók gettósításával és deportálásával csúcsosodott ki és végeredményben több, mint félmillió zsidó honfitársunk halálát okozva ezzel. Az antiszemitizmus elterjedésében és napirenden tartásában szerepet játszott a magyar politika és közélet , amely a Horthy-korszakban valódi reformok helyett a zsidó kérdés napirenden tartásával terelte el a figyelmet a ...
Teleki Pál 1879-ben született, földrajztudós, akadémikus, 1920 és 1921, valamint 1939 és 1941 között két alkalommal volt Magyarország miniszterelnöke. Megítélése mind a mai napig vitákat generál, mert tudósként elévülhetetlen érdemeket szerzett, de miniszterelnökként számtalan rossz és kétes döntést hozott. Ez a cikk röviden bemutatja majd az életrajzát, miniszterelnökségét és a halála körüli kételyeket és hiedelmeket.
Tanulmányai során jogot ...
A képen látható úriember Matuska Szilveszter volt az, aki végrehajtotta 1931. szeptember 13-án a biatorbágyi vasúti merényletet. A robbantás következtében 17-en szenvedtek súlyos sérülést és 22-en haláloztak el. A merénylet következtében vezettek be Magyarországon statáriumot, azaz rögtön ítélő bíráskodást. A cikk a merényletet és az azt követő eseményeket tárja fel.
A korábban két településnek számító Bia és Torbágy között 1883 és 1898 ...
(A vörös csillagok eltávolítása a közterületekről 1989-ben)
Az alábbi cikkben a rendszerváltozás vagy, ha jobban tetszik rendszerváltás vagy rendszerváltoztatás fontosabb szereplőire fogok kitérni, röviden bemutatva akkori tevékenységüket és kitérek a mai életükre is. Fontos hangsúlyoznom, hogy nem fontossági sorrendben vannak a személyek bemutatva, illetve más történelemmel foglalkozó személy esetében nem biztos, hogy mindenki szerepelne a listáján, ...
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja vagy más néven a kommunizmus áldozatainak emléknapja 2001 óta minden évben február 25-én megtartandó emléknap. Ugyanis 1947. február 25-én Kovács Bélát , a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. Összesen 9 évet töltött különböző börtönökben és munkatáborokban mielőtt hazatért Magyarországra. A z ő ...
A vasfüggöny 1949 és 1989 között fennálló műszaki határker ítés volt a hidegháborús Európában. A műszaki határzár elválasztotta egymástól a kommunista Közép-Kelet és a demokratikus Nyugat-Európát egymástól . A vasfüggöny tulajdonképpen megakadályozta, hogy a szocialista országokból emberek tömegei menjenek át nyugatra és évtizedekre meghatározta Kelet- és Nyugat-Európa viszonyát, de bizonyos értelemben az elbontása után is bizonyos ...