A vasfüggöny 1949 és 1989 között fennálló műszaki határker ítés volt a hidegháborús Európában. A műszaki határzár elválasztotta egymástól a kommunista Közép-Kelet és a demokratikus Nyugat-Európát egymástól . A vasfüggöny tulajdonképpen megakadályozta, hogy a szocialista országokból emberek tömegei menjenek át nyugatra és évtizedekre meghatározta Kelet- és Nyugat-Európa viszonyát, de bizonyos értelemben az elbontása után is bizonyos ...
A Gulag szó jelentése: Jav ítómunka-táborok Főigazgatósága . Ezeket a kényszermunkatáborokat a Szovjetunióban alakították ki azért, hogy a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták , napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Magyarországról a második ...
A Fidesz fő üzenete az volt 1998-ban, hogy van más választás, mint a szocialista-szabaddemokrata kormány. Azt képviselték, hogy a Fidesz és Orbán Viktor vezetésével megteremthető egy új, élhető, polgári Magyarország az újévezred a 21. század küszöbén. A kormányzó erőkhöz képest dinamikusabb, lendületesebb, fiatalosabb kampány elérte a célját, mert 1998 nyarán a Fidesz az MDF-el és az FKGP-vel egy polgári kormányt alak ított és ez egy új képet, ...
(1994-ben az ország szinte teljesen vörösbe borult)
Ezt az eredményt mutatta meg az 1994-es parlamenti választások, amely alaposan átrendezte az erőviszonyokat, így azt többek között, hogy ki vagy kik alakíthatnak kormányt és ki kerül vagy éppen marad ellenzékben. De ne szaladjunk ennyire előre, először is nézzük, azokat az okokat, amelyek 1990-hez képest 1994-re a politikai paletta átalakulásához vezettek.
1. Az átalakulás gazdasági ...
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik választási plakátja 1990-ből, amely már élt a ma jól ismert eszközzel: az ellenfél lejáratása minden áron! Itt éppen a közvélemény-kutatások alapján is elmondható legnagyobb ellenfelüket a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) egyik mondatát próbálták kiforgatni és a saját javukra felhasználni. Tehát már itt is megmutatkozott az, ami a későbbi kampányokban is, hogy sokkal fontosabb az emberek érzéseire való ...
Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város elnevezést az Országgyűlés 2005-ben adományozta Balassagyarmat városának, azért a tettéért, amiért 1919 januárjában kiűzte a városból a megszálló csehszlovák erőket. A balassagyarmati felkelés vagy más néven a csehkiverés egy fontos örömteli mozzanata volt az első világháborút követő zűrzavarnak, amelynek következtében végül is a várost nem csatolták 1920 után Magyarországtól.
Balassagyarmat városa ...
Az alábbi karikatúra az 1921. december 14-e és 16-a között rendezett soproni népszavazást ábrázolja, amelyen Sopron és a környező települések többsége a Magyarországhoz való tartozásra szavazott, így ez módosította az 1920. június 4-én Trianonban alá írt békediktátumot. Hosszú út vezetett idáig, amíg kiírták a népszavazást Sopron és környékére, majd 10 Pinkavölgyi település hovatartozása végett is, ennek a története kerül most ...
Magyarország 1941 nyarán úgy lépett be a második világháborúba a tengelyhatalmak oldalán, hogy már akkor látszódott és kiderült az, hogy azzal a felszereltséggel, amellyel a magyar királyi honvédség rendelkezik nem lehet semmiféle világháborút megv ívni senki ellen. Ugyan a létszámot sikerült megemelni, 1941-ben az összes mozgósított férfiak száma elérte az 500.000 főt, 1944-ben pedig az 1.000.000 főt, de ezzel nem párosult a hadsereg felszerelésének ...
(Magyar katonák karácsonya az orosz fronton 1942-ben)
A karácsony, mint a szeretet, az egymásra odafigyelés, a törődés és a meghittség ünnepe napjainkban, de ez nem mindig volt így, különösen nem a 20. században. Ugyanis ebben a száz évben két világháború is zajlott, ugye köztudott, hogy az első 1914 és 1918, a második pedig 1939 és 1945 között és ezekben az években is, ha a gyakorlatban nem is, de elméletben volt karácsony. A világ minden tájáról ...
(Kádár János szavaz az 1985-ös országgyűlési és tanácsi választásokon)
A választások kifejezés nem véletlenül került idézőjelbe a címben, mivel sem a Rákosi és később a Kádár-korszakban sem voltak demokratikus, szabad választások Magyarországon. Persze a látszatra adtak azért a kommunisták, mert lehetővé tették ugyan, hogy az emberek a szavazóurnákhoz járuljanak, de igazán nem volt kik közül választani, mivel egy jelölt volt fent a ...